Open world csirkeplatformerbe bújtatott logikai játék.
A Toki Tori 2+ a korábban bemutatott Toki Tori folytatása 2013-ból, szintén a Two Tribes fejlesztésében. Eredetileg a két játékról egy bejegyzésben akartam írni, ám a második rész kipróbálásánál rájöttem, hogy itt nem szimpla "bigger, better" kiadásról van szó.
Fő különbség, hogy itt már nem egy képernyőnyi pályák vannak, hanem a főhős csibénk egy kvázi nyitott világban kalandozik. Az egyes pályaszakaszok két dimenziós platformerként jelennek meg, amiket kapuk kötnek össze egy nagy térképen. A fejlesztők továbbá elhagyták a képességek tárházát, és csak két dolgot tudunk tenni Toki Tori-val: csipogni, illetve a fenekünk földhöz csapásával talajt rengetni. Az előbbinél pár dallamot eltrillázva néhány funkciót aktiválhatunk (pl. visszaugrás a checkpointhoz, gyors utazás, fotó mód), de ennyi az összes képességünk - se ugrás, se powerupok.
Ám, ahogyan egy videóban jól fogalmaztak vele kapcsolatban, a játék egy "metroidbrainia", vagyis minden képesség már az elején rendelkezésedre áll, csak ki kell logikázni a továbbjutás lehetőségét. A környezet ugyanis minden eleme (javarészt állatok) különféleképpen reagál a fenti két képességünkre, és ezen külső tényezők viselkedéseinek kihasználásával kell a játékosnak megtalálnia a megoldást két checkpoint között. Ez az elején még gyerekjátéknak tűnik, de később lesznek olyan szakaszok, ahol sokat vakargatja az ember a tojáshéját a buksiján. Külön kiemelendő az arany kerekek opcionális gyűjtögetése, amiket általában nehezebb megközelíthető helyekre tettek a készítők.
A Toki Tori 2+ elődjéhez hasonlón igazán bájos grafikával és vidám zenével kényezteti érzékeinket, amivel mosolyt csal az arcunkra. A folytatás egy történetet is kapott, ami olyan középtájon indul be - de mert gyakorlatilag nincs benne beszéd vagy felirat, ezért értelmezése részben a játékosra van bízva.
Pro:
a sztori;
a feladványok;
a pályák felépítése;
mosolyra fakasztó hangulat;
nem rág semmit a szánkba;
opcionális gyűjtögetés;
kellően hosszú;
bájos grafika;
vidám zenék;
Kontra:
lassan indul be;
időnként lehetett volna több képesség is;
"Ha én ezt tudtam volna!" érzések;
Kiknek ajánlható?Korosztálytól függetlenül minden laza agytornára vágyó embernek.