Amíg az ördög harmadik eljövetele nem történt meg, a Fáklyafény nyújtott világosságot az ARPG-k sötét kazamatáiban.
Nyári programként a Torchlight két epizódja került terítékre, amit gondolom sokan ismertek. A Runic Games programjait joggal vélik a Diablo utáni legjobb hack'n'slash szerepjátékoknak, amihez az is hozzájárult, hogy ex-Blizzardosok is dolgoztak rajta.
A 2009-es első részben a címadó városkába látogat el a három klasszikus karakterosztályból választott főhősünk, ahol a helyi bányában történnek furcsa dolgok. Persze ahogy haladunk lefelé a változatos világokban, amit mindenhol egy főellenségharc zár, úgy küzdünk meg az egyre erősebb szörnyekkel, illetve a szintlépések révén új képességek és varázslatok nyílnak meg előttünk. Bár a játék története és küldetései nem eléggé változatosak, a precízen megalkotott irányítás és a használható varázstárgyak révén kiváló szórakozást nyújtott a műfaj rajongóinak, és lett az év meglepetés sikere.
A folytatásra egészen 2012-ig kellett várni, és azon túl, hogy a harcok jelentős része immáron a földfelszínen folyik, sok ponton javítottak az előd hibáin meg hiányosságain. Az eredeti három karakterosztály repült, jött helyette négy új, természetesen egy átgondoltabb fejlődésrendszerrel. Noha ebben a változatban a farmolásos übertápolás már nem megoldható (a kitisztított területek többsége szörnymentes is marad), így is hosszú időre képes lekötni a játékosokat, akár az immáron hivatalosan is támogatott online multiplayer formájában.
Bár nem először próbáltam őket ki, csak most vittem végig mindkettőt. Ugyan egyik-másik alkalommal túlságosan is érezhető volt az "ördögi múzsa" hatása, mégis olyan játék ez, amit a műfaj miden rajongójának ki kell próbálni - nekik viszont minimum Hardon indulva!
Pro:
random generált térképek;
használható varázstárgyak;
izgalmas ARPG játékmenet;
stílusos, rajzfilmszerű grafika;
kellően hosszú + végtelen dungeon;
a 2. rész sokat fejlődött az elsőhöz képest;
a karakterosztályok és a képességfa;
a hangok és a zenék;
loot, loot és loot;
Kontra:
OP főellenségek;
néha kissé monotonná válik;
nem túl fantáziadús küldetések;
sok helyen túlságosan másolja a Diablo-t;
Normalon szvsz nem tartogat kihívást;
(első rész) Esőerdő a föld alatt?!
Kiknek ajánlható?Nem csupán hack'n'slash rajongóknak, és nem is csak azoknak, akik korábban Diabloztak.