Társasjáték ajánló blokk

Úgy érzed kiégtél? Nem akarod bekapcsolni a gépet? Játszanál, de valami hiányzik? Ilyenkor szokták azt mondani, hogy ki kell próbálni valami mást. Mozgás, haverok, csajok... de mi van akkor ha valami másra vágynál? Végülis csak gamer vagy. Ebben az esetben a társasjátékok tökéletesek lehetnek. Nem mellesleg pótolják azt az élményt, ami mostanában egyre inkább eltünik a videojátékok világából. Hogy együtt szórakozunk. Egy légtérben. Kooperatívan és kompetitíven is. Ebben a bejegyzésben szeretnék nektek bemutatni párat a kedvenc játékaim közül, amit mint videojátékos rendkívüli módon élvezek. És bátran ajánlok mindenkinek. Ezek könnyedebb játékok. Amik nem túl egyszerűek, de nem is túl összetettek ahhoz, hogy ne ugorhatna bele bárki legalább egy-egy kipróbálás erejéig.

Legendary: A Marvel Deck Building Game

A játék a pakliépítős kategóriába tartozik. Mindenkinek van egy alap paklija és a játék folyamán azt teszi jobbá és erősebbé. Az alapmechanika pofonegyszerű, a játék 4 személyig pörgős és igazi fanservice tud lenni.

Játékmenet: Minden esetben választunk egy Mastermind-ot (Főgonosz) és egy Scheme-et (gonosz terv) ezek megmondják, hogyan kell felépíteni a Villain deck-et (ellenség pakli) és, hogy mikor győznek vagy épp veszítenek a hősök.

A játékosok is kapnak egy kezdő készletet. Sebzős kártyákat és olyan lapokat, amikkel a HQ-ról (bázis) hősöket lehet toborozni a saját paklijukba.

Egy körben minden játékos húz egyet a Villain pakliból és végrehajtja. Álatlában egy ellenség lap, ami a legközelebbi város mezőre kerül. De lehetnek olyan lapok, amik bizonyos eseményeket indítanak be, vagy éppen a Főgonosz mesteri tervét görgetik tovább. Ezután az aktuális játékoson a sor és a kezében lévő 6 lapból kell alkotnia valamit. Mindenki 12-vel indul. Hatot kell felhúzni minden körben. Az elhasználtak meg mennek a kidobott lapokhoz, ahogyan a vásárolt lapok is. Amikor a húzópakli elfogy a kidobott lapokból kell keveréssel egy új húzópaklit alkotni. Így kerülnek kézbe a drágán vásárolt hőseink. Az elején még sok variációs lehetőség nincs. Viszont, ahogy egyre több hőst vásárolunk úgy lesz egyre több lehetőségünk. Melyik lapot játsszam ki előbb? Ha ezt leteszem, ennek a szimbóluma beindítja a másik lapom képeségét, viszont akkor a harmadik lap plusz képessége nem érvényesül. Ha jól építkeztél, akár 8-10 lapos kombókat is össze lehet hozni. Pedig a kör elején 6 lap volt a kezedben :) Ami remek. Érzésre is és a csapatnak is. Ugyanis a Főgonosznak sok élete van és többször is le kell győzni, mellé sok ellenség lesz a városban. Plusz a körök száma sem végtelen.

Van belőle már Alien , Predator, Firefly, Nagy Zűr kis kínában és még Buffy verzió is. A nép imádja őket. Az Upper Deck meg kaszál. Ezek összevegyíthetőek egymással. De messze a Marvelhez jött ki a legtöbb plusz tartalom.

Pro:

• könnyed, gyors és a Marvel világot kedvelőknek igazi kánaán

• remek újrajátszhatósági faktor

• eszméletlen mennyiségű tartalom van már hozzá

• kooperatív (mindenki a játék ellen van)

Kontra:

• igényel legalább 1-2 kiegészítőt és kell a kártyavédő. Ami az árat már közel 30 ezer forintra emeli meg..

• angol tudást igényel

• a kiapakolás és elpakolás nem a legrövidebb

• lehetne több interakció a játékosok között

Arkham Horror: The Card Game

Lovecraft világa közkedvelt. Cthulhu mára már popkultúra. A videojátékoknál mégis szökőévente egyszer találkozhatunk vele. A társasjátékok között viszont valószínűleg a legnépszerübb univerzum. A Fantasy Flight Games (FFG) pedig mestere ezeknek a játékoknak. AH:TCG egy történetközpontú, előre megépített pakliból építkező kártyajáték. Ahol mind a helyszínek, mind a játékosok tárgyai, szövetségesei, különleges eseményei kártyákból állnak. Epizódikus megjelenésű. Akárcsak egy Telltale történet.

Játékmenet: A játékosok kiválasztják karaktereiket, megépítik a paklijukat, majd összerakják a történetet. Álatlában ki kell nyomozni és megállítani az egyre erősődő gonoszságot vagy azt, hogy kultista barátaink ne ébresszék fel az általuk imádott Ősi vén egyikét. A nyomzóknak nyomkat (clue) kell gyüjteni és ezzel előremozdítani a történetet. Addig a játék saját mechanizmusán belül görgeti a gonosz szálat.

A játék nem bonyolult. Lapokat játszik ki az ember és egyik helyszínről mozog a másikba. Mellé olvassa a remekül megírt kártyákat, amik elmesélik a történetet és elég sok válsztás elé állítják a játékost. Ezek pedig azt eredményezik, hogy a fő történetet nem igazán lehet kétszer ugyan úgy lejátszani. Porig égeted a házad, amiben egy démon lakott vagy meghagyod mert mégis a családodé már generációk óta? Bármit választasz következménye lesz. Nem ölsz meg valakit? Lehet ez visszaüt a következő történetben. Vagy pont, hogy nagy segítség lesz. A játék nem könnyű. Cthulhu világában nem is szabad. Álatlában előbb őrül meg a karaktered, minthogy fűbe harapna. A lényegen persze nem változtat. Veszítesz. Ami már azért is esélyes, mert a teszteknél (bármi történik tesztet kell végrehajtani a karaktered képessége alapján) nincs könnyű dolod. Ez úgy működik, hogy vannnak különböző tokenjeid egy zsákban és azokból húzol. Ezek módosítják a karaktered képességét. Van egy célszám, amit el kell(ene) érni. Na már most ez a problémás rész. Ugyanis a tokenek genyók. Általában negatívba irányban piszkálnak bele az eredménybe. De itt jön a képbe a paklid, a kártyák és a jó érzék, hogy mikor kell kijátszani őket. Móka, izgalom és remek kis borzongás tud lenni a játék.

Pro:

• remek történetek, jó mechanika és gyors partik

• redkívűl igényes megvalósítás

Kontra:

• erősen nyelvfüggő

• folymatos beruházást igényel

Eldritch Horror

Ismét Lovecraft. Ismét FFG. Hasonlóan az Arkham Horror-hoz ez is az Ősi Vének körül forog. Csak nagyobb léptékben. Kicsit Indiana Jones-osabb. Itt a világtérképen mozgunk és dimeziókapukat próbálunk bezárni, szörnyeket elpusztítani és Rejtély kártyákat megoldani, hogy megakadályozzuk a választott Ősi gonosz feltámadását. Itt nem egy összerakott történetet kapunk, hanem mi alakítjuk a kalandunkat.

Játékmenet: A játék három fázisból áll. Az első a játékosok köre (nyomozók) itt lehet akciókat végrehajtani. Utazni, vásárolni, képességeket használni, stb...

A második az Encounter fázis. Amikor is a nyomozók attól függően hol tartózkodnak egy történés zsereplői lesznek. San Franciscóban maradtál? Húznod kell kell egy Frisco kártyát és meglátjuk mi történik. A Maffia, akar elkapni vagy éppen a kultisták jöttek rá, hogy utánuk nyomozol? Vagy esetleg más borzalom jön veled szembe? Vagy egy nem várt nyomra bukkansz? Ezekből sok féle lehet. Kapu nyílt a meződön? Akkor be kell zárnod. Tehát kapu kártyát húzol. Szörny van ott? Harcolni fogsz. Nyomra bukkantál? Speciális az Ősi Vén-hez tartozó kártyát kell húznod. Sok minden történhet veled attól függően rajtad kívűl mi van még a meződön. És mindig más. Ezek napok vagy akár hetek történéseit is összefoglalhatják.

A harmadik a Mítosz fázis. Itt a játék lép. És jó dolog nem történik abban biztos lehetsz.

A játék összetett és nem rövid. Ellenben a történetek remekül megvannak írva. Egy-egy kapuba bemenni (például szörnyháton repülni és találkozni a Démon szultánnal) és bezárni azt vagy a gyíkemberek lázadását megakadályozni egy jó kaland. Rengeteg modósító és kondíció kártya van, amik bizonyos esetekben aktiválódnak (használat vagy a játék miatt) és olyankor meg kell fordítani őket. Általában jó dolgot ezek sem jelentenek. Volt rá példa, hogy a Hallucináció pár rossz dobás után olyan szintre jutott, hogy szegény karakter átszúrta az agyát egy kötőtűvel. Igen a dobások. Tehát a tesztek. Nem könnyűek. De jó döntéseket hozva a rizikó faktor csökkenthető és túlélhető a kaland (eleve a hatoldalú kockánál csak 5 és 6 a siker). De, mint minden jó Lovecraft horrorban itt is esélyesebb a megőrülés ;)

Pro:

• igényes, jó kaland, remek történetekkel és erős kooperáció faktorral

• az alapjáték magyarul is kapható

Kontra:

• hosszú tud lenni (3-5 óra)

• a kiegészítők sokat dobnak rajta, amik sajnos nyelvfüggőek

• sok múlik a jó dobáson és a szerencsén

Pandemic

Talán a legjobb játék a felsorolásban. Évek óta közönségdíjjas minden toplistán. Gyors, egyszerű és mégis minden kör komolyan megtudja mozgatni a szürkeállományt.

Ahogy neve is mutatja vírusokat kell megfékezni a világon a karaktereinkkel. A vírusok nagyon szép kis színes műanyag kockák. Amikből sosem szabad, hogy sok legyen egyhelyen.

Játékmenet: Mindenki kap egy egyedi karaktert, egy-két plusz képességgel. A körében négy akciót hajthat végre. Mozgás, vírus eltüntetése a mezőről, utazás... miután végzett húz kettő város kártyát a Játékos kártyák paklijából. Ezek a városkártyák különböző színűek. Öt darab azonos színűvel ki lehet fejleszteni az adott színű vírus ellenszerét (4 szín van kék, sárga, piros, fekete) egy kutatóállomáson. Amiből kezdetben csak egy(!) van a táblán. Majd minden(!) játékos köre után jön a játék. Ilyenkor kártyát húzunk a Fertőzés pakliból mely városok fertőződnek. A játék legzseniálisabb mechnaikája is ehhez tartozik. Ugyanis ennek a Fertőzés paklinak van egy dobópaklija, amit össze kell keverni és visszatenni a pakli tetejére, ha a Játékosok Kártyák paklijából Pandemic kártyát húzunk. És ez teszi nehézzé és komplexé a játékot. Ugyanis azok a városok fognak úrafertőződni, amik már fertőzöttek. És amint négy azonos szinű kocka kerülne egy városra (maximum három lehet) a szomszédos városok is fertőződnek, ami láncreakciót indíthat be. A nyolcadik után a játékosok veszítettek. Ahogy akkor is, ha elfogy a játékoskártya pakli.

A játék nehéz. De nem túlzottan. Pár parti után és a megfelelő csapatmunkával le lehet győzni a Pandemic-et. És közben szinte érezni a fogod a bizsergést az agyadban.

Pro:

• az alap és az első kiegészítő is megjelent magyar nyelven

• nem drága

• erősen épít a csapatmunkára

Kontra:

• ha valaki nem szereti a kihívást nem neki való

Dixit

Ezt könnyen lehet, hogy sokan ismerik. Egyszerű és szórakoztató party játék, amiben bele kell látnunk a másik fejébe kicsit. Érdekesen kinéző, de nagyon szépen rajzolt kártyákkal.

Játékmenet: Mindenki kap hat darab kártyát, amit nem mutat meg senkinek. Minden körben van egy mesélő, aki a kezében lévő kártyákból kiválaszt egyet és mond hozzá valamit. Bármit. Egy kifejezést, mondatot vagy csak egy szót. Leteszi azt asztal közepére fejjel lefelé. A többiek kiválasztanak egy lapot a kezükből, ami megfelelhet annak, amit a mesélő mondott. És szintén leteszik fejjel lefelé. A mesélő ezeket összekeveri és képpel felfelé leteszi az asztalra. Ilyenkor a játékosok titokban szavaznak (a mesélőt kivéve) melyik lehet a mesélő kártyája. Majd egyszerre felfedik melyik számú kártyára tették le voksukat. Ez alapján megy a pontozás. A mesélőnek az a jó, ha valaki kitalálja, melyik az ő kártyája, mert csak így kap pontot. De lehetőleg ne sokan, mert azok is kapnak. A többikenek viszont az a jó, ha az ő kártyájára szavaz valaki, mert az meg plusz pontot ér. Egyszerű, gyors, szép játék és az emellé nagyon jól kitalált pontozási rendszere miatt remek szórakozás a Dixit.

Pro:

• olcsó

• egyszerű, magyar szabállyal kapható

• gyönyörűek a kártyák

Kontra:

• rengeteg a kiegészítő már

Champions of Midgard

Viking klánok versengése a legtöbb dicsőségért. Aki a játék végén a legtöbb dicsőséget szerzi klánjának az a győztes. A játék a munkáslehelyezős társasok kategóriáját erősíti, csak a szokásosnál kicsit színesebb és tematikusabb. Harcosokat és nyersanyagokat gyűjthetünk, hajózhatunk és szörnyeket vághatunk le benne.

Játékmenet: Mindneki kap egy klánt és egy szint, plusz játékos számtól függő mennyiségű a színéhez tartozó (általában három) kis fabábut. Ők az ő munkás vikingjei. A körben mindenki lehelyezheti valahová a munkását. De ahová már más lehelyezett melóst oda már a te munkásod az aktuális körben nem mehet. És vica-versa. Szóval itt szükség lesz taktikára is, ha a végső győzelem a cél. Ahogy mindenkinek elfogytak a munkásai véget ér a kör és a jöhetnek a harcok. Na nem egymással. Szörnyekkel. Harcolni kockákkal lehet. Több féle kocka van. Piros, fekete, fehér (a kiegekben több is), amik mind harcos típusoknak felelnek meg. A pirosak a lándzsások, a feketék a fejszések (nekik nincs pajzsuk), a fehérek meg karddal indulnak csatába. Szörnytípustól függően indulhatunk velük harcba. A hegyi Dragur ellen például nem sokra megyünk lándzsákkal. Lévén az nem sebzi. Tehát, ha azt válsztottuk, hogy vele harcolunk piros kockát felesleges vinnünk.

Az egész mechnaika erre épül. Szerezzünk aranyat, hogy vehessünk ételt és fát és harcost. Ha ez meg van, akkor le tudunk hajózni a nagy dögökhöz és megküzdeni velük. Ugyanis miért kapnánk dicsőség pontokat, ha nem a szörnyek legyőzéséért? Minél erősebb a dög, annál több pontot ér a trófeája. De közben ugye megy a bruszt ki melyik mezőt foglalja el. Kell a nyersanyag és a harcosoknak étel a hosszú utakra. Sok taktika életképes és nyilván dobni is jókat kell. A játék kellően összetett és nem túl hosszú. A hangulat meg végig a helyén van. Még vannak Sors kártyák és küldetések, lehet hibáztatni más klánokat (Blame tokenek) amik mínuszt érnek nekik a játék végén, vadászni, hajót venni és kiszorítnai másokat. Kb. másfél és kettő óra egy játék. Nyilván játékosszámtól is függ a dolog.

Alternatívának egyébként ott a nem is olyan rég magyarul is megjelent Stone Age, vagy a kicsit összetetteb sokkal nyelvfüggőbb Lords of Waterdeep.

Pro:

• Vikingek

• szép komponensek

• összetett, de nem túl bonyolult játékmenet

Kontra:

• legalább egy ember kell aki tud angolul