Duel Links - Teszt (iOS)

Ki ne ismerné a most már húsz éve futó Yu-Gi-Oh világhírű anime sorozatot - mondjuk én - amin már egy konkrét generáció felnőtt. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a történetből készítettek egy kártyajátékot is. Éppen ideje volt hát, hogy a manapság mobilokon nagy sikernek örvendő stílust Duel Links néven digitális formába ültessék.

Játékunk főszereplője csak úgy szerényen Yami Yugi minden játék királya, majd ahogyan haladunk előre a sztoriban szépen lassan jönni fog egymás után az összes legendás hős, akiket a rajongók már nagyon jól ismernek a sorozatból. Külön érdekességnek számt, hogy meccs alatt a szereplők eredetiségét megtartva. az igazi szinkronhagok felmondtak pár mondtatot a játék kedvéért ezzel is mélyitve a játék komolyságát. Az már egy másik kérdés, hogy nagyjából a harmadik meccs után már harctéri idegrohamot fogunk kapni a folyton ismétlődő kifejezések miatt és pánikszerűen fogjuk keresni a settingsben a kikapcs gombot.

A Duel Links akárcsak az eredeti nagytestvérek - mondjuk MAGIC The Gathering - egy körökre bontott kártyajáték mely hihetetlenül komoly és összetett mélységekkel rendelkezik. Első körben szerencsére csak egy nagyon diszkrét betanítási folyamaton kell végigmennünk, amivel már akár neki is lehet kezdeni a sztorinak. Aztán amikor megjelenik az első legendás ellenfelünk fogunk rájönni arra, hogy tulajdonképpen még az ég világon semmit nem tudunk a játékról. Ekkor már szerencsére elérhető lesz az első képernyőn lévő „Duel School” ami lépésről lépsére, a technikai nehézség csoportosításával, szintekre osztottan fog minket megtanítani az ég világon mindenre. Könnyen követhető, alapos, precíz és mindeközben még szórakozni is fogunk, sőt sok-sok extra nyersire is szert tehetünk, kihagyni tehát nem javallott kivéve azoknak akik az eredeti kártyajátékkal már képben vannak.

Az alapszabályok mint a legtöbb kártyajátékban itt is nagyon egyszerűek, az lenne a feladatunk hogy minél hamarabb a nullára csökkentsük ellenfelünk életerejét. Erre mindenféle lényt fogunk majd megidézni, varázslatokat, varázstárgyakat, csapdákat alkalmazhatunk. Az egyik érdekes különbség a többi játékhoz képest, hogy egy szörny megidézésénél eldönthetjük hogy védekező vagy támadó pozicióba akarjuk-e rakni. Mindkettő felállásnak megvan a maga előnye és hátránya, érdemes alaposan átgondolni mikor milyen döntést hozunk. A védekező lények különlegessége, hogy egy az egyben átveszik egy támadó teljes erejét, mi eközben egyáltalán nem fogunk megsérülni, viszont emerünk nagy valószínüséggel a támadástól meg fognak halni. A támadó pozicióban lévő lények csak annyi pontot tudnak átvenni amekkora a támadási erejük a fennmaradó értéket bizony mi a játékos fogjuk benyelni. Tisztán látható tehát, hogy érdemes egy-egy lényt mindig védekező állásban tartani, de nem az összeset mert akkor meg mi nem tudunk majd visszatámadni. Ez a kettő pozíció egyébként alapvető stratégiai mélységeket fog adni a játéknak, akkor amikor megfűszerezzük az akciót várázstárgyakkal, csapdákkal és varázslatokkal, amiknek a tulajdonságai hihetetlen változatosságban fellelhetők a játékban.

További ötleteke tnem adnák a játékhoz, mert egyrészt jobb ha ezt mindenki maga tapasztalja ki, illetve mint ahogyan azt már írtam, a kártyalapok közti kapcsolatok és mélységek olyan szinten összetettek, hogy száz oldalakat lehetne róluk írni és még nekünk se volt igazából elég időnk mindent kitapasztalni. Maga a történet egyébként nem egy nagy szám, ahogyan a különböző képernyőkön található ellenfelek se fognak valami nagy kihívást jelenteni egy tapasztaltabb játékosnak számára. Az időnként megjelenő legendás hősök már azért néha le tudnak izzasztani minket, főleg nehezebb fokozatokon, de velük max csak gyakorolni tudunk, igazi ellenfélnek ők sem lesznek nevezhető.

Az igazi kihívás a multis meccsek alatt fog jelentkezni. Megtehetjük hogy csak a barátaink ellen játszunk, nyomhatunk tétmeccseket illetve liga nélkülieket is amik gyakorlásnak tökéletesek lesznek. Namost a játékot úgy reklámozzák mint valami forradalmian gyors játékmenettel kitalált kártyajátékot, ez a sebesség viszont sajnos viszonylagos, kinek mi a gyors ugye. Valóban egy élő kártyajáték akár negyed órán át tartható köreihez képest a Speed Duel kifejezés találónak fog hatni, de egy olyan embernek aki mondjuk a Clash Royale-hoz van szokva - igen az is kártyajáték, csak éppen real time történik minden - kínszenvedés lesz egye-egy olyan kezdő meccs ahol az ellenfelünk még nem egy vérprofi vadállat. De mint mondottam volt ez egy összetetten bonyolult játék, hozzá kell szokni, hogy néha az embernek két három lépéssel előre kell gondolkodni és ennek megfelelően hozni a döntéeseket és ehhez bizony idő kell. Szóval bár a Speed Duel kifejezést kissé nevetségesnek tartom, tény viszont hogy jóval gyorsabban zajlik egy-egy mecss a valósághoz képest.

Akárcsak a MAGIC esetében itt is komplett témákhoz kötött booster packok lesznek vásárolhatóak, játékban fellehető gyémántokért vagy ha éppenséggel türlemetlenek vagyunk akkor valódi pénzért is. A boosterknek köszönhetően végtelen változatosságban pompázó paklikat lehet összeállítani, azt tanácsolnám viszont mindenkinek, hogy rakjon össze valami jó kis neki fekvő témát, azt tapasztalja ki alaposan és csak akkor amikor már esetlegesen únja azt változtasson a szisztémán. Mert túlságosan sok lap létezik ahhoz, hogy mindegyiket rögtön kitanuljuk, főleg a köztük lévő kapcsolatot átlátni nagyon nehéz, legalábis eleinte biztosan.

A Duel Links ellentétben a múlt heti Pokémon Duellel egy nagyon kellemes csalódás volt a számomra, és bár nem ismerem a nevet adó eredeti anime sorozatot, éppen ezért számomra hiányzott az a történetből adodó plusz töltöttség. Mégis megfogott és nagyon igényes kártyajátéknak tartom. Tegyetek vele egy próbát, megéri!

8/10