Her Story ismertető

Akik régebben is figyelemmel követték a blogomat, azok tudhatják, hogy korábban nagy figyelmet szenteltem az évente megrendezett Independent Games Festival díjazottjainak. Ez az idén is, több okból, elmaradt, azonban a mostani győztes pótlását követően úgy éreztem, hogy mindenképpen érdemes róla említést tenni - főleg, hogy itt a G365-ön nemigen esett róla szó.

A 2015-ben PC-re, iPhone-ra és iPad-re megjelent Her Story egy kísérlet a kilencvenes években népszerű, bár nagyot bukott interaktív film videojátékok feltámasztására. A program az elmúlt egy év alatt több rangosabb elismerést is begyűjtött, többek között a fent említett nagydíj mellett az Edge 2015 legjobb története és (egy baki kíséretében) a Game Awards 2015 legjobb játékfőszereplője különdíját is.

A Her Story főhőse maga a játékos, akinek a rendőrség egy régi, Windows 95-szerű operációs rendszert futtató számítógépén kell egy bűntényt feltárnia. Az 1994-es keltezésű, szétvagdosott kihallgatási felvételeken egy nő látható, Viva Seifert brit énekes-színész kiváló alakításában, akinek az elhangzott szavaira kereshetünk rá. Tipp: mivel minden kimondott szót feliratoztak, érdemes ezt bekapcsolni.

A csavar a dologban az, hogy adott kifejezésre keresve látjuk ugyan a találatok számát, de legfeljebb csak az első 5 videót mutatja a rendszer. Szerencsére a felvételeket egy (nem túl felhasználóbarát) sávon elmenthetjük és rendszerezhetjük a későbbi megtekintés céljából. Így kell megtalálni elegendő videó részletet, amivel össze tudjuk állítani a "mi történhetett" kirakós játék darabkáit.

Mivel az induló szón (murder, azaz gyilkosság) kívül a játékos maga dönti el, mire keres rá, így gyakorlatilag nincs két egyforma ember, aki ugyanazon az úton jutna el a végkövetkeztetésig. Emiatt itt hatványozottan igaz, hogy ha lehet, ne nézz utána a történetnek, mert azzal a játék lényegét, a detektív érzést veszed el magadtól. Nem szükséges az összes videót megtalálni, de elegendő megtekintését követően, mondjuk úgy, történni fog valami.

A fordulatos sztori és a nagyon logikusan megírt monológokon túl magának a fiktív, a kort idéző OS-nek a megalkotása is egy igazi csemege - érdemes a játék első 5 percében szétnézni rajta. A grafikáról emiatt nincs igazán értelme beszélni, hacsak a régi CRT monitorokat idéző, kicsit túlzásba vitt effekt nem tekinthető annak. Szerencsére ez utóbbi kikapcsolható.

Pro:

• a remekül megírt monológok;

• a Viva Seifert alakította főhősnő;

• a történet, ami csak később áll össze;

• nem kötelező mind a 271 filmet megtalálni;

• a kilencvenes évek operációs rendszereinek megidézése;

• a minimalista zene + a betétdal (nem spoilerezek);

• tényleg nyomozónak érezzük magunkat!

Kontra:

• a videórendező menü lehetne felhasználóbarátibb;

• a régi monitorokat imitáló grafikai opció túlzásba vitele;

• időnként jó lett volna tudni a kihallgató kérdését is;

Kiknek ajánlható?A nyomozójelöltek és Döglött akták rajongók mellett a kísérleti videojátékok ínyenc szerelmeseinek; avagy ha a Papers, Please bejött, akkor jó eséllyel ez is be fog.