[62] casper007 (offline)

Szerintem mindez nem jelenti azt, hogy az internet megszabadul a feltört kópiák arzenáljától. Régebben is felütötték a fejüket hatékonynak tűnő törésvédelmek, hogy végül meghajoljanak a kitartó crackerek tudása előtt. Most se lesz másképp, de ha már maguk a törők fogalmazzák meg aggodalmaikat, akkor arról érdemes lehet beszélni.

Nem vagyok szakértő, ha valaki a téma technikai oldalát is ismeri, nyugodtan világosítson fel a komment szekcióban. A lényeg, hogy az ún. Denuvo DRM alapos kihívás elé állítja azt, aki fel akarja törni a védelme alatt álló programot. Nem gondolom, hogy ha mától nem léteznének kalózmásolatok, az hatalmas érvágás lenne a játékos társadalomnak. Olyan gyakran annyira kedvező leárazásokkal találkozni a digitális piactereken, hogy akárki gyakorlatilag fillérekből megoldhatja a havi szórakozását, arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobb mennyiségű minőségi free-to-play játék áll rendelkezésre, amik ráadásul keményen rátelepedhetnek az emberre, aki aztán azt is elfelejti, hogy létezik kívánságlistája.

Persze kalózkodás már az ősidők óta létezik és ezután is gyakorolják majd, de a játékiparban egyre kevesebbet hallani arról, micsoda károkat okoznak az illegális letöltések. Mégis, talán az elfogadható fogyasztói magatartás felé vezető út első állomása lehet a törések háttérbe szorulása. Nem kell feltörhetetlen védelmet kialakítani, ilyet talán nem is lehet, de elég, ha csak két-három hónapig tehetetlenné teszik a crackereket, és talán többen úgy döntenek, inkább megvásárolják a kívánt címet.

Aki úgy határoz, hogy élvezi valaki munkáját, és azt nem kínálják ingyen, akkor természetesen illik kifizetnie. Ugyanakkor mindez nem mentesíti a fejlesztőket/kiadókat azon „kötelességük” alól, hogy játszható programot adjanak az ember pénzéért. Ma már az megy ritkaságszámba, ha egy játék gond nélkül elindul, és hibák nélkül fut.

Több helyen futok bele abba véleménybe, miszerint a delikvens megfelelő helyekről letölti a kinézett játékot, hogy kipróbálja, aztán dönt a vásárlásról. Hogy aztán egy, az igényeinek megfelelő fejlesztés valóban az online vásárlókocsiban landol, nem tudom, de talán itt lenne az ideje a demó gyakorlatát ismét feléleszteni. Főleg a nagyobb AAA játékoknál vakon fut az ember, akkor is, ha előtte nem egy anyagot megnézett, mindannyian tudjuk, hogy a puding próbája az evés.

A nap végén az éremnek úgyis két oldala van. A játékosok tiszteljék meg azzal a fejlesztőket és kiadókat, hogy a játékaikért fizetnek, de ez a tisztelet legyen kölcsönös, mert sokszor a kiadói oldalról se mézeskalács érkezik a házhoz.