Turbo: Super Stunt Squad - teszt

Amilyen gyorsan berobbant a mozikba olyan sebességgel el is húzott piciny hazánkból eme kissé gyermeteg és bugyuta mese, melynek talán egyetlen érdeme, hogy a főszerepet Ryan Reynoldsra osztották, amit mi magyarok persze nem is élvezhetünk. Bevallom engem egy kicsit érdekelt, mint minden hozzá hasonló, viccesnek ígérkező animációs mozi, de olyan sok mindent adtak a nyáron, hogy még se jutottam el a székekig. Éppen ezért örültem meg mikor engem ért a megtisztelő feladat, hogy letesztelhessem kedvenc Xboxomon.

Röviden 1: bárcsak ne engem ért volna. Röviden 2: egy óra játék után írtam mindenki kedvenc főnökének, hogy erről én bizony nem fogok tudni írni semmit, annyira rettenetes. Röviden 3: ő csak annyit felelt, hogy dede fogsz te róla írni. A felsőbb utasítás mindenek felett ugye, úgyhogy eldöntöttem a korábbi játékidőt nagyvonalúan minimum meg fogom duplázni, hogy némi érdemlegeset össze tudjak szedni róla. Mondanom sem kell, hogy ez volt életem legszörnyűbb két órája, két olyan kedves óra az életemből, amik sose fognak visszajönni. El is temettem őket mélyen magamban, olyan mélyen hogy soha elő ne jöhessenek, maximum csak izzadtságtól átitatott, sikoltással végződő, rettenetes rémálom formájában.

Nem is tudom hol kezdjem, hiszen magának a játéknak sincsen eleje, úgy értem, hogy van egy főmenü, majd kiválaszthatjuk kedvenc csigánkat a feladatra, de ezen kívül nincsen semmi bevezető animáció, semmi hello szia puszi, vagy valami, vagy bármi, akármi. Mi van azokkal akik nem látták a mesét? Azok ne vegyenek adaptációkat ugye? Jó hozzáállás, csak így tovább, biztos meg fognak gazdagodni az eladásokból. De nem is baj hogy nincsen sztori, hiszen a játéknak abszolúte semmi köze a mozihoz, lévén ez egy béna Tony Hawk utánzat akar lenni, amit nem értek hiszen főszereplőnk turbócsiga lett, nem pedig holmi idióta skater trükk mester - ezúton is bocsánatot szeretnék kérni minden kedves Tony klóntól vagy szkétertől, nem akartam személyeskedni.

Szóval ha túléltük ama tragédiát, hogy 10+K-t költöttünk egy sztori nélküli játékért, majd azt is, hogy itt bizony nem fogunk száguldozva versenyezni. Akkor nem maradt más, mint a puszta tény, hogy ebben a gammában bizony trükközni kell. Nehéz lenne szavakkal leírni milyen érzés egy csigával szkételni, forizni, csúszkálni meg ilyenek, hát mit is mondhatnék, nem valami eufórikus. Főleg hogy az irányítás első körben nem lett valami logikusan felépített, persze könnyen rá lehet érezni a csúnyájára, de lesz erre ideje valakinek? Szerintem a legtöbben gyorsan visszacsomagolják, hátha el lehet még passzolni, esetlegesen felajánlani az éhező afrikai gyerekeknek, hátha jó lesz poháralátétnek vagy valami. Szóval lehet benne trükközni, bár az irányítás pocsék, lehet benne trükközni, de a pályatervezők olyan pocsék munkát végeztek, hogy szinte sehova nem tudunk majd eljutni, mert nem fogjuk látni mi lenne a hozzá megfelelő stratégia. Hiszen a legtöbb emelkedőn hősünk megfordul és visszacsúszik, ember legyen a talpán aki esetlegesen rájön arra, hogyan juthatna fel mondjuk a felső polcokra, hogy összeszedjen pár nagyon de nagyon fontos, aranyosan pörgő tiktos kupát, vagy urambocsá összerakja a TURBO szót betűkből.

További komoly gondot jelenthet a trükközés csodás világában, hogy a legmagasabb pontot akkor tudjuk elérni, ha megállás nélkül ugyanazt az egy mozdulatot ismételgetjük, csak a lehető legnagyobb számban. Szóval az összesen hat darab pálya simán kiunlockolható pár óra alatt azoknak, akik szeretik a hatalmas rátermettséget igénylő egy mozdulat ismételgetését. Vannak új pályák, vannak más karakterek, és minden egyes tracken belül számtalan gyűjtögetni való és titok, rejtély. Van szavatosság rendesen, a kérdés már csak az, hogy vajon létezik-e olyan ember a földön akit ez érdekel. Attól félek, hogy egy kezemen meg tudom számolni ezeket az embereket … tanácsom a következő: nagyon messziről kerüljétek el ezt a játékot, max csak akkor vegyétek meg a kölyöknek, ha fanatikus Turbó rajongó, de azt is csak akkor, ha már ingyen vágják hozzád egy akció keretében.

3/10