Lost Planet 3 - teszt

Történetünk jóval az első rész előtt jár, a NEVEC (Neo-Venus Construction Company) éppen hogy csak lakhatóvá tette az E.D.N. III-at. Bár a levegő megfelelő ahhoz, hogy belélegezzük a környezeti változások rettenetesek, nagyon hideg van, az időjárás percről percre változik, ilyen körülmények között nem lehet sokáig kibírni védőfelszerelés nélkül. A társaság mozgó bázisokat rakott le a bolygóra és független telepeseket bízott meg azzal a nem éppen kellemes feladattal, hogy felfedezzék a bolygó titkait és rejtett ásványi anyagait. A kutatómunka eredménye minden képzeletet felülmúl, hiszen kiderül, hogy ezen a látszólag halott bolygón hatalmas élet van, az élőlények erében T-energia folyik, ami nem csak melegen tartja őket, de minél nagyobb mennyiségben van jelen a szervezetükben annál erősebbek lesznek tőle. Hősünk Jim Payton egy rendkívül kedves, joviális ámbátor harcias telepes, aki hátrahagyja picinyke családját némi pénzmag keresésének a reményében. Feladata igencsak sokrétű, egyfajta mindenes a bázison, ha valakinek szüksége van valamire ő beszerzi, tisztességes bér fejében természetesen, az se jelent gondot ha ehhez ölni kell, jó sokat, néha túl sokat is …

A Lost Planet 3-ról már az első pillanatban érezni fogjuk, hogy ez valami egészen más mint amit eddig megszoktunk, vagy amire éppenséggel számítottunk. Az egész játék szerkezete megváltozott, az eredeti koncepcióból nem maradt más csak a bolygó, a hideg és néha egy-egy Akridot is meg fogunk ismerni. Kezdjük rögtön ez egészet azzal, hogy a jól megszokott külső nézetből TPS lett, ami a környezetünkkel vegyítve (zord hóviharok mindenhol, hatalmas beláthatatlan terek) akaratlanul is a Dead Space 3-ra enged majd minket asszociálni. Hamarosan az is kiderül, hogy ez a játék csak a legkisebb mértékben lövölde, hiába vannak benne sokszor értelmetlenül monoton hentelős részek, a lövöldözés oka legtöbbször a túlélés, a feszültség szinte kitapintható, a játék első harmadában teljesen olyan érzésünk lesz mintha egy túlélő horrorral lenne dolgunk. A Fantasztikusan kidolgozott környezet, a hatalmas terek, a folyamatosan változó időjárás, mind-mind feszültségkeltő hatással lesznek ránk, valljuk be tehát; a Lost Planet nagyon megváltozott.

Eme változás a hardkór fanoknak biztosan csalódást fog okozni, de nekem aki hatalmas rajongója vagyok eme stílusnak igencsak kellemes meglepi volt. A következő pozitívuma a játéknak a VS mechek elődje a RIG ötlete. Eme gigantikus robot kicsit az Alien mitológiából lett ellopva, kicsit keverve lett az örök klasszikus Japán Mech-ekkel, illetve meg lett spékelve némi meglepően élethű szimulációval is. A RIG az első pillanattól fogva a legjobb barátunk lesz, igazán biztonságban csak akkor fogjuk érezni magunkat ha benne ülhetünk, sajnos első körben igen könnyen szét tudják ütni alólunk és ekkor jöhet majd a jó öreg lövölde, megspékelve némi QTE (Quick Time Event avagy nyomogassuk a gombokat időben akció) közelharccal. Eleinte csak egy pisztoly áll majd a rendelkezésünkre, amihez szerencsére örök lőszerünk van. Később majd vásárolhatunk a boltban más csúzlikat is, olyanokat mint Rohampuska, Shotti, Vadászpuska stb. amiket idővel fejleszteni is tudunk majd, ha pedig elvállalunk különböző mellékküldetéseket még extra lőszerekkel (robbanó, pattogó stb.) is variálhatjuk harci tudásunkat. Szerencsére a RIG is fejleszthető, egyre több kütyüt tudunk ráaggatni, melyeknek köszönhetően növekszik a közelharci mozdulataink száma, erősebb lesz a külső vázunk illetve fel is vehetjük az Akridokból kivert T-energiát.

Ez az egész így elsőre jónak is hangzik nem? Nincs is ezzel semmi baj, Jim karaktere imádnivaló, nagyon emlékeztet minket valakire, de nem tudtam rájönni még kire. Lényeg a lényeg a személye már önmagában is megér egy végigjátszást, a történet előzményei érdekesek, hívogatóak, sok-sok rejtélyt tartogat a tarsolyában, az már más kérdés, hogy ez vajon mindenkit érdekelni fog-e. A játék mechanikája hamar kitanulható és pont ami az erőssége az lesz tulajdonképpen a gyenge pontja is. Egyik küldetés jön a másik után, kezdjük kiismerni mindegyiket és azon vesszük észre magunkat, hogy teljesen belefásultunk az egészbe. Valahogy úgy mint az Assassin's Creed első részébe, ahol volt kb. három típusú feladat és azt ismételte unalomig a játék. Pontosan ez lesz a helyzet a Lost Planet harmadik részével is, egyik újítás jön a másik után, majd ez a roham megtorpan, megreked egy szinten ami a végére már sokkal inkább monoton lesz és idegesítő, minthogy élvezetes. Engem például sokkal jobban érdekelt a történet és a fejlesztések, mint maga a lövöldözés, ami már az első 3 óra után kifejezetten idegesített. Nem csak azért mert töménytelen mennyiségben rontanak ránk, hanem azért is mert kevés az ellenfél-típus, létezésük célja ismeretlen, értelmetlen, leginkább csak leküzdendő akadályok, kötelező rossz amit a stílus magával hozott. Pont mint a Dead Space 3-ban a túlzott akció verzusz történet esete Tóth Marival.

A több játékos résszel viszont más a helyzet, valljuk be mindig is ez volt a játék erőssége, sose felejtem el azt a rengeteg meccset amit az első résszel toltam. A Spark Unlimited igyekezett hű lenni a tradíciókhoz mégis egy picit megreformálni azt. Kezdjük rögtön azzal, hogy a folyamatos harc a VS robotokért most kicsit háttérbe szorult, sokkal nagyobb szerepet kapott az Akridok elleni kűzdelem és a vérbeli csapatjáték. A legtöbb játék mód erre van kihegyezve, hogy megpróbálja a játékosokat közös munkára sarkalni, ne mindenki önálló Rambó módon rohangáljon és gyűjtögesse a fragokat, hanem megpróbálja milyen az igazi csapatmunka. A multival tetemes időt el lehet tölteni, nagyon élvezetes, talán csak a lobbyban eltöltött időt kéne némileg leredukálni és amolyan CoDos sebességre felgyorsítani.

Mindent egybevetve a Lost Planet 3 sok újat hozott a címbe, úgy érzem begyógyította a sebet amit a második rész szerzett a jó hírén, de nem tud eleget nyújtani ahhoz, hogy igazi mestermű legyen. Ehhez talán már egy kicsit fáradt lett ez a név, újítani kellene.Egy tisztességes Dead Space 3 klón Lost Planet skinben, izgalmas kampány, szerethető főhőssel mely lassan egy kicsit elfárad, pörgős, remek multi, ami sok-sok órára le fog kötni mindenkit. Egy kellemesen jó játék melyet érdemes kipróbálni!

7/10