[40] Rewmac (offline)

Mielőtt hadat üzent volna Árésznak és tisztes társaságának az Olümposzon Kratos-t árulásáért büntetésre ítélték a Fúriák, amiért megszegte a hadistennek tett fogadalmát. A spártai hadvezérről már tudjuk, hogy minden lehetséges mitológiai alakot eltett már láb alól, de vajon ez az újdonsült kaland fokozza még tovább az eposzt vagy inkább csak lankadtan követi a többi részt.

Megmondom őszintén, hogy annak ellenére, hogy anno mennyire odavoltam ezért a szériáért ez valahogy kiveszett belőlem, ez lehet az idő múlása vagy csak egyszerűen az, hogy egy kis újításra lenne szükségem. Minden egyes részt élveztem magához mérten, de valahogy már azt a tüzet nem éreztem, amit kellett volna, hiába a hihetetlen látvány, mert az ugye mindig garantált volt az adott években. Kratos karaktere remekül lett kitalálva és felvezetve, csak egy kicsit el lett csúszva a végére. A történet az után játszódik, hogy spártai „hősünket” elárulta a hadisten és így kettőjük szövetségének vége szakadt, mivel Kratos föllázadt Árész ellen. Azokat, akik azonban egy istennek tett szövetséget fölbontanak bűnhődniük kell, akik pedig a büntetést végrehajtják nem mások mint a Fúriák. A játékban én mindig is elnéztem az egyéb mitológiai baklövéseket no, de a Fúriáknak ritka módon semmi közük az egész görög mitológia történethez. A Fúriák a római a megfelelői a Erinnüszöknek, kik Uránosz véréből születtek mikor Kronosz kicsit átszabta a férfiasságát. A Fúriák semleges és kizárólag az egyensúly fenntartása érdekében cselekszenek. Kratos azonban mint tudjuk nem az akit könnyen igába lehet hajtani és csak úgy bezárni, mert öreg barátunk még a tartaroszból is kimászik, amolyan könnyedén ha éppen úgy tartja kedve. Az előzményekkel mindig is úgy voltam, hogy bőrlehúzások és ehhez sem álltam másképpen, azonban kicsit módosítanom kellett a véleményemet. A történet felvezetése jó, a régi megszokottól kicsit távolabb áll, hiszen nincsen meg benne a felderítendő misztikum, de ettől még élvezhető mitológiai mesét kapunk. Kratosnak most saját elméjével és a Fúriák szörnyű haragjával is szembe kell néznie, kellően érdekfeszítő is lehetne a történet, ha nem tudnánk előre mi is lesz a végeredmény. Éppen ezért ezek az előzmények amolyan érdekességnek teljesen jól illeszkednek a történetbe, de igazán mély nyomot nem hagynak, mivel nem tudják befolyásolni azt ami számozott epizódokban már végbement, s így csak akkor lesz erős eleme a sorozatnak, ha fényt derít egy-két nyitott kérdésre. Nem éreztem, hogy erre fókuszálna a dolog, hiszen önmagában nem érzem magyarázatnak a Fúriák ellen harcot, sokkal inkább könyvelem el egy remek eredeti ötletnek, mint sem egy előzménynek.



A játékmenet nem sokat változott az évek során Kratos hozza a brutális kombóit amiknek egy része 10 éve nem változott, a többi pedig igen sokat. Az ellenfelek továbbra is agresszívak és ellenállóak főleg azért mert a kardokkal történő harc még mindig kicsit súlytalan. Könnyedén történik, hogy egy kombó közben visszaüt ránk az ellenfél annak ellenére, hogy igen erős fizikai inzultációban részesítjük. Ez megannyi akció játék után már kicsit ódivatúnak tűnik, és ha nem a God Of War-ról lenne szó akkor egy hatalmas mínusz pontot kapna, így viszont csak egy olyan elem amin nem változtattak. A megszerezhető fegyverek rendelkeznek saját elementáljukkal és hozzá tartozó varázslatukkal, a problémám csak annyi, hogy ezek a fegyverek pusztán változatai az alap láncos kardnak. Ami számomra érthetetlen, hiszen rengeteg fegyver került speciális támadásokkal és egyéb animációkkal lemodellezésre a multiplayer játékmódhoz, párat igazán betehettek volna az egyszemélyes játékmódba. Még a PSP verziókban is megvoltak a külön fegyverek, de a 2013-ban úgy néz ki ezek maximum felvehető fegyverek formájában érhetőek el. Ami rendesen leviszi a kombók mértékét, ettől persze még kiváló látvány tárul elénk harc közben, de ha valaki beleles, abba mit tudnak a multiplayer karakterek és után megnézik, mit tud Kratos, hát lehet, hogy az öreg barátunk enyhén alulmaradna harcképzettség szintjén. Míg Kratos hadonászik a láncaival, addig egy Poszeidón karddal lazán jéggé lehetne alakítani miközben körbe teleportáljuk spártai barátunkat, tehát nyugodtan lehetett volna a karakter fejlesztésen némi újdonság, de ez nem történt meg. Biztos vannak akik örülnek neki, de én kicsivel többet és változatosabb fegyverarzenált vártam a játék single módjában. A speciális fegyverek átszínezése még csak nem is módosítja a teljes kombó listát, hanem annyit tesz, hogy hozzá ad két mozdulatot meg varázslatot illetve egy töltési funkciót. Ha képesek vagyunk úgy támadni, hogy nem érnek hozzánk ezen fegyverek elemi ereje feltöltődik. Ebben az esetben egy erősebb rage támadással kínálhatjuk meg az ellenfelünket. Ez azonban semmilyen tekintetben sem múlja fölül az előző részek, rage módját, de még a különleges varázslatokat sem. A quick time eventes kivégzések jelentősen könnyebbek lettek, több időnk van megtalálni a gombokat illetve nem a képernyő közepére vágja be a marha nagy színes jelzést, hanem amolyan szolid szofisztikált módon a saját stílusában a képernyő 4 négy sarkán helyezi el a megnyomandókat.

A helyszínek és az ellenfelek elég változatosak ahhoz, ne unjuk bele ezekbe az elemekbe a játék alatt. A nyitott terek végre nem tűnnek enyhén üresnek, mint a harmadik rész esetében és inkább a klasszikus God Of War hangulatot tükrözik. Szörnyekből éppen elegendő van ahhoz, hogy ne érezzük azt, hogy megállás nélkül ugyanazt a 10 szatírt ütlegeljük. Maga a dizájn tartja magát az eddigi részekéhez, nyilvánvalóan jóval, több textúrával, de az új ellenfelek tökéletesen illeszkedik a God Of War játékok univerzumába. Ez természetes párosul Kratos brutalitásával és ennek köszönhetően rengeteg új kivégző mozdulatnak lehetünk majd szemtanúi. Szép kis kalandban lesz részünk. A grafika természetesen kiemelkedő, páratlan látvány tárul elénk főleg a monumentális jeleneteknél. Azonban kisebb hibák halmaza ronthatja ezt az élményt. Ilyen például az ellenségek beakadása a falakba, a kamera egy szögbe történő megfagyása, enyhe képfrissítés esések illetve a hang hibák. Ezek egy B kategóriás akciónál olyan elemek, melyekkel nem is foglalkozunk, hiszen hozzá tartoznak, de egy olyan címnél mint egy God Of War 2013-ban elfogadhatatlan. Ha 1-1 példa lenne ezekre, akkor nem gond, de játék megmakacsolva önmagát újra s újra előáll valamelyik hibával. No persze nem konstans és nem kell arra gondolni, hogy megállás nélküli bughalmazban fogunk rohangálni, de nem kizárt, hogy olykor egymás követően találkozunk majd ezekkel, máskor pedig órákig semmi. Fizika terén azonban picit fejlődött a játék, az ellenfelek még mindig enyhén súlytalannak tűnnek, de közel sem annyira, mint az előző részek esetében, kétlem, hogy ez egy felturbózott fizikai szimuláció eredménye lenne, sokkal inkább az animáció finomabbá tétele segítette ezt az érzést. Ez főleg a kivégzéseknél tapasztalható, melyek megmutatják, hogy mire képes a Santa Monica 2013-ban. Viszont továbbra sem tűntek el az olyan érzések, mint az, hogy Kratos szinte a levegőben sétál illetve a szokásos fal textúrákon is átütő fegyverek. A vizuális prezentáció viszont összességében egész egyszerűen szép, azokkal a hibákkal együtt, melyek inkább magát a játékmenetet bolygatják meg.



A multiplayer játék mód az, amiben nem voltam biztos, hogy illik egy God Of War játékba, azonban hatalmasat kellett igen pozitív irányba csalódnom, ugyanis azt kell, mondjam, hogy teljesen jó helyen van a szériában a többjátékos mód. A harcrendszer picit eltér a single player stílusától, hiszen itt négy nagy isten egyikének fogadunk hűséget. Ez határozza meg az adott karakter osztályt. Árész nyilvánvalóan a harcos, Zeusz a mágus, Hadész az assassin és Poszeidón pedig a tank. Az különböző osztályok fejlődés után egyre inkább elkülönülnek egymástól. 9-es szintem megkapjuk az első adag karakter specifikus fegyvert, ezek már sokkal inkább tükrözik az adott istenség képesség specifikumait. Amennyiben persze nem tetszik az amit választottunk bármikor válthatunk karakter osztályt anélkül, hogy elvesznének dolgaink amiket megnyitottunk ahhoz akiről váltunk, csak éppen előröl kell kezdenünk. Bármelyik osztály között lehet ugrálni inkább úgy érdemes erre tekinteni, mint négy különböző karakterre. Az osztály specifikus páncélok és fegyverek mellett találunk olyanokat, melyeket külön ládákból kell összeszedni vagy valamilyen más kritérium alapján oldhatóak föl, ezeket bármely osztály tudja használni. A játékmódok között talán legtöbbet játszott a Team Favor Of The Gods. Ebben a játékmódban az istenek kegyét keresik a csapatok. Egymás lemészárolásával, ládák nyitogatásával, területek foglalásával és pálya célok teljesítésével kerekedhetünk az ellenségeink fölé. A gond, hogy a négy a négy ellen csatában négy pályát rotál a játék és nem kizárt, hogy akár kétszer egymás után is ugyanarra kerülünk. No, nem mondom nagyon jók a pályák, sőt könnyen kiismerhetőek, de egy idő után picit unalmasnak fognak tűnni azoknak akiket nem kap el a hév. Természetesen nem az egyetlen játékmód, ami belekerült a felhozatalba. Ott van a klasszikus multiplayer mód a mindenki mindenki elleni gyilkolászás illetve a zászló foglalósdi. Ezek mellett több játékos karakterünkkel kooperatív kihívásokat is teljesíthetünk társunkkal. Erre a Trials of The Gods ad lehetőséget. Ezeket meg lehet próbálni egyedül is, de a partnerünk segítségét is kérhetjük. Az egetlen pici problémám, hogy rengeteg potenciál volt ebben a kooperatív játékmenetben és látva azt, hogy mennyire jól ki van dolgozva a pályák, nyugodtan be lehetett volna tenni egy pár pályás előrehaladós játékmódot melyben tovább használhattuk volna az épített hőst. Ez sajnos kimaradt, de ettől még nagyon jó szavatossággal rendelkezik a multi. A fejlesztési rendszer picit kaotikusnak tűnhet az elején, de ez gyorsan elmúlik. Minden meccs után kapunk XP-t, ennek köszönhetően kizárólag szinteket lépünk mely újabb tárgyakat nyit meg, de konkrétan nem leszünk erősebbek. Hatalmunk, felszerelésünk fejlődésével növekszik. Minden páncélnak, fegyvernek három szintje van, amit elérhet és minden egyessel egyre erősebb lesz. Minden karakter osztály teljesen más és a specifikus fegyverek különleges képességei is egyedülállóak, így a négy osztály akár hosszú-hosszú időkre is lekötheti az erre fogékony játékosokat.



A God of War széria előzménye mindenképpen egy minőségi akciójáték, melyben rengeteg új elem van, de a végén akkor is érezzük mintha valami hiányozva. Kratos karaktere természetesen egy kőkemény része a történetnek és sajnos már nem nagyon van hová tovább vinni az univerzumot, de amit lehetett azt kihozták belőle. A megannyi programozási hibák ellenére is az Ascension minden tekintetben megüti azt a mércét amitől egy játék kiemelkedő élménnyé válik. Ahhoz viszont, hogy a jövőben a széria sikeres legyen, drasztikus módosításokra és újításokra lesz szükség, mert kezd elöregedni. Nekem személy szerint nem tetszett, hogy kevés az igazi egyedi ötlet és leginkább egy mindenhonnét összerakott God Of War all make-nek tűnik.

Összpontszám: 8/10