Már régóta nem firkantottam ide semmit, persze ennek megvoltak a kis okai, amiknek sorolásába nem fogok belekezdeni (ajaj, a lustaság árulkodó jelei...). Most azonban egy bizonyos játék annyira megihletett, hogy ha nem is lesz egy olyan iromány, amitől mindenki álla padlót fog, muszáj pár szót említenem róla, hátha valaki nem hallott volna még erről a fantörpikus játékról...
Testvérem mesélt róla nagy örömmel, kicsit felzaklatottan (persze pozitív értelemben), hogy rábukkant egy Heavy Rain-hez hasonló játékra (a hasonlóság nem véletlen, egy s ugyanazon cég készítette mind a 2 játékot), amihez hozzáfűzte: garantáltan ott fog motoszkálni az agyamban, maradandó élmény lesz számomra, és nem egy "egyéjszakás" kaland kezdete... A játék ismertetése közben máris kedvet kaptam annak kipróbálásához, ám azon napon utaztam barátomhoz, úgyhogy addig váratott magára, míg haza nem jöttem...
Mikor hazamentem, uncsitesóm közölte, hogy van 1 majdnem egy hetes "kimenője", úgyhogy nálunk fogja tölteni azt a pár napot, így bevontuk őt is a játszmába, ennek örömére mindenki kapott 1-1 szereplőt a játékból.
Testvérem volt a niggerrel, Tyler Miles-szel, uncsim Carla Valenti-vel, ők ketten voltak a nyomozók, én pedig (mint közben kiderült) pont a sztori legbefolyásosabb karakterét választottam ki, Lucas Kane-nel, bár ez a karakter eleve számomra lett „félretéve”, mert tesóm amúgy is azt szerette volna, ha azzal lennék…
Erősen ajánlotta a Tutorial-t (én is ajánlom ezen blog olvasóinak erőszeretettel), mindannyiunknak külön-külön kellett kiismerni ezt az új játékstílust. Ez nem az az agyhalott játék, amikor csak mész, lősz, felveszel fegyvereket, megy a fap-fap a minél brutálisabb fegyóknál, néha még talán meg is ijedsz. Nem. Itt tényleg oda kell, hogy koncentrálj, nem csak a reflexeidre (ez is elég egyedi módon lett megoldva), hogy mikor mit hogyan csinálsz, hanem hogy mikor milyen döntéseket hozol a játékban; befolyásolod a karaktered lelki állapotát; lehet nagyon boldog (nyilván ez a legjobb), de lehet depressziós is, és ha teljesen összeomlik a karakter, akkor akár öngyilkos is lehet, vagy (a nyomozó karakterek) felhagynak munkájukkal, mondván nem bírják a kiképzést. Érdemes arra törekedni, hogy minél derűsebb kedvűek legyenek… Érdemes…
Illetve vannak pillanatok, amikor bizony keményen megizzaszt a játék, bizonyos esetekben a hátsó ravasz gombok őrült nyomkodásához kell folyamodni, ami nem is olyan könnyű mint amilyennek ez most hangzik, higgyétek el, ez a rész is egy igazi kihívás tud lenni.
És akkor most jöjjön aaa... Sztori ismertetése...
Megjelenik a képernyőn… Az Atari felirat… Majd a Quantic Dream… bemutatják….Na jó, inkább belinkelem a videót…:D
És akkor itt jön képbe az empátia, önmagunk beleélése Lucas szerepébe: ha veled ilyen történt volna, mit csinálnál…?
Persze időre kell csinálni mindent, és amikor én ezt megtudtam, eléggé bepánikoltam…… :D Nem árulom el hogy én miket csináltam, nem akarok nagyon ötletadó lenni, a vége pláne elég egyedire sikeredett, aminek hatalmas ordítós nevetés lett a vége… :D
A hozzászólásban már viszont ha igény tartja rá, akkor szívesen belemélyülök a sztoriba, az összeesküvés-elmélet megjelenésének okába, hogyan mutatkozik meg ez a játékban, mi miket hogyan reagáltunk le, és így tovább… Úgyhogy
Warning, Warning! The Spoiler-Danger has been activated!
Aki egy kicsit retrozni szeretne, de valami újat szeretne megismerni, amiben van kihívás (nem csak fizikai, hanem agyat megmozgató, lelket felborzongató), annak ez a játék még mindig tökéletes lesz.
Köszönet a betekintésért! Ezért Lucas kedve +20-szal növekedett :)
Necroman Mk2 
Malleus 
CHASE 
p34c3 
drag 
liquid 
mcmacko