Warrior's Orochi 3 - Teszt

Az elmúlt évek során azt hiszem rengeteg kritika érte a Koei Dynasty Warriors/Samurai Warrior/Warrior's Orochi sorozatát. Azonban a készítők próbálnak újítani, de egy olyan játéktípuson, mint az említettek igen nehéz és lássuk be nem is nagyon van mit. Azonban a Warrior's Orochi egy jó koncepció volt, ahogyan a Strikeforce 2 is. Az sorozat évek folyamán sokat változott magához képest és még a kritikusoknál is egyre szebb pontokat ért el. Az, hogy rétegjáték az egyértelmű az, hogy szórakoztató az már relatív. A Warrior's Orochi harmadik része azonban sok olyan dologgal áll elő, ami méltán emeli ki a sorozat többi tagja közül a magasba. Rengeteg olyan technikai és egyéb újítás található benne amitől valóban a stílus kedvelőinek szívébe lophatja magát ha engedjük.

Az Orochi szériáról annyit érdemes tudni, hogy van egy úgy nevezett Mystic világ ahonnan Orochi a „Pusztítás Kígyó Istene” megszökik és el akarja foglalni a Földet, hogy uralkodjon az embereken és elszívja az életüket. Az első részben sikerül megállítani, a másodikban már meg is ölni ehhez azonban a komplett japán és kínai középkori hadosztályra szükség van. Azonban Ázsia harcosai számára ismét eljött az idő, hogy valami mással, még gonoszabbal eddig nem ismert erővel vegye a fel a küzdelmet. A japánok és a kínai dinasztiák ismét összefognak, hogy megvédjék a világot, de ez úttal több segítőjük is van. Ninja Gaiden idővonalból Ryu Hayabusha és Ayane segít be, a Trinity Soul of Z'Ill-ból Namea látogat el, de Achilles is feltűnik, hogy isteni erejét próbára tegye. A vendég karakterekkel együtt 132-en veszik fel a küzdelmet a gonosszal. Azonban itt már többről van szó mint egy egyszerű csatáról, ugyanis a Földet a legyőzhetetlen gonosz támadta meg, így a egyesített hadseregnek sincsen esélye. Szerencsére a misztikus világból érkezik még segítség, hogy támogassa, a harcosok olyan mágiával mely csak keveseknek adatik meg. Az idővonalak átugrálásával. A sztori kicsivel nagyobb teret kap a játékban mint az előző részekben, de akár úgyis mondhatnám, hogy élvezhető, követhető és érdekes. Senki ne számítson azonban mélyre ható cselekményhalmazra, csak egész egyszerűen van eleje és vége.

A játék sok mindenben nem változott. Továbbra is tömegeket irthatunk ki egy háromfős csapattal, csaphatunk nagyokat, varázsolhatunk a végtelenségig és persze tápolhatunk napestig, ha úgy tetszik. A 132 darab válaszható szereplő közül úgy vélem mindenki megtalálja a szívéhez legközelebb álló triót. Az egyik újítás az összeszokatott trió. Ugyanis az egymással jól kijövő karakterek, akiknek a kapcsolatuk elég magas szinten van (ennek növelésére több lehetőség is van) nagyobbat sebeznek az úgy nevezett Tri Musou támadással. Ezt a támadást megfelelő csík feltöltésekor tudjuk aktiválni, a két inaktív szereplő megjelenik mellettünk és elkezd rendet rakni velünk egyetemben, majd miután az időlassításnak vége az összes ellenfelet akinek akár csak nekifutottunk egybe teleportálják és felroppantják. Látványos és nehezebb fokozatokon, pedig kifejezetten hasznos. A karakterek közötti kapcsolat növelésére úgy nevezett tea partikat tudunk tartani, melyek pénzbe kerülnek, de segítenek elérni a kívánt „jóban léti” szintet. Amennyiben a kapocs erős az inaktív karakterek olykor megvédenek minket erősebb támadásoktól. Ezt úgy kell érteni, hogy megjelenik előttünk és lenyom egy igen hatásos kis támadást annak érdekében, hogy mi életben maradjunk.

A méltán híres és látványos musou támadások is változtak. Sok karakter megtartotta a sajátját az előző részekből, azonban többeknek egy teljesen irányítható általunk vezért musou módja van. Ilyenkor a B gomb lenn tartásával elindíthatjuk a magát a speciális támadást, de akár csak vagdoshatunk kedvünkre megnövelt erővel. Ez ismerős lehet már korábbi játékokból azonban nem volt ennyire jól használható. Mindig akadtak glitchek hibák, ami miatt nem volt tökéletes. Azonban az Orochi 3-ban ennek nyomát nem láttam. A harcrendszer szokásos szintlépéses kapjuk a mozdulatokat 20-as szintig típusú. Karakterink hatékonysága azonban nem csak szintekben és mozdulatokban rejlik, ugyanis mindenki rendelkezik egy specifikus erővel. Ryu például a kombó támadások erejét növeli minden csapattag számára, ezt úgy kell érteni, hogy inaktív módban is érvényes az éppen aktív karakterre. Ennek fejlődése a Profiency szintje. Minél magasabb annál hatásosabb a képesség. Természetesen a fegyverek tuningolása és rare cuccok megszerzése továbbra is maradt. Rengeteg fegyver és tulajdonság van, amit meg lehet szerezni, mely nem csak, hogy látványban javít a karakterünkön, hanem a játékot is könnyebbé teszi. A fegyverek fejlesztése úgy nevezett fúzió által érhető el. Egyik fegyverből át tudjuk pakolni az általunk kívánt tulajdonságokat egy másikba. Egy tulajdonság 10-es szintig fejleszthető és mi döntjük, el mi legyen a fegyveren, ezen tulajdonságok bármikor kicserélhetőek másokra, tehát nem köti meg a kezünket a játék, ha fél úton rájövünk nekünk ez és ez a képesség nem kell rá. Ezen felül kettő darab speciális tárggyal szerelhetjük föl karakterünket. Ezek 20-as szintig fejlődnek amennyiben random megtalálunk belőlük eleget. Ezek lehetnek támadás, védelem, mágia vagy akár sebesség növelők. Ezek között is vannak rare cuccok melyek például olyan bónuszokat adhatnak, hogy elefánt hátán kezdjük a csatát, ez egyrészt vicces, másrészt pedig egy elefánt Chaos fokozaton is szépen végig lehet masírozni a könnyebb pályákon.

A hang hatások és zenei aláfestés nagyon jó. A Koei úgy határozott idén nem lesz angol szinkron, ettől az elején féltem, de aztán rájöttem sokkal jobb így a játék. Felirat természetesen van, de teljesen gyökér és monoton átélés nélküli szinkront felváltja egy animés stílusú szájkarakte. A zene emellett ismételten nagyon hangulatos. Az új számok és a régi remix változatai egész egyszerűen nagyon ütnek, ott ahol felszólalnak. Ez most lehet, hogy számomra konkrétan 6 darab kompozíciót jelent, de ettől az a pár még rendkívüli hangulatot varázsol. Az új pályákhoz például remekül illeszkednek az új dalok. Persze itt akkor érdemes megemlíteni az új pályákat illetve az átdolgozott régi darabokat. Azt kell, mondjam fel lettek töltve. Az eddig enyhe ürességet árasztó térképeken sokszor csak futottunk a semmibe és merő unalom volt, amíg A-ból B-be elértünk, nos, ezek száma jelentősen csökkent. Sokkal több tereptárgy és ellenféle került föl a csataterekre. Ennek a szépsége, hogy mindezt a képfrissítés esése nélkül teszi meg a játék. Ez a sorozat első része, ami nem szaggatja magát a halálba 150 ellenfél láttán és nem küzd az éltéért egy ultra támadás esetén. A minősége sokat javult, nem csak e téren, de vizuálisan is. Nem azt mondom szép a játék egy AAA-s kategóriáshoz képest, de a szériához képest rettentően sokat fejlődött, noha azért vannak benne csúnyaságok. Még mindig akadnak textúra problémák, de ha ezektől eltekintünk annyira nem lesz zavaró az összkép. A pályák design egész pofásra sikerült, több pályának is megvan az egyedi saját hangulata, ami azért nem utolsó. Összességében pedig jól visszaadja a dolgokat. Remek fény használat és a karakterek részletessége, animációja is fejlődött éppen annyit amennyi már kicsalt tőlem egy boldog mosolyt. Ami viszont okozhat némi problémát az a kamera kezelés. Néha eljátssza az ugrándozást ha csak egy picit is hozzá érünk a jobb analóg karhoz. Inkább enyhe folyamatosan jelen lévő zavar mintsem játékromboló probléma.

A Warrior's Orochi 3 az utóbbi idők legjobb tömegeket elnáspángoló játékok közé tartozik. Megvannak a maga hibái, ami minden ilyesminek méghozzá az, hogy rétegjáték és nem a legcsúcsabb technikával készül. Ennek ellenére, aki szereti ezt a stílust rettentő hosszú időre lekötheti magát a játékkal, hiszen mindig találunk majd egy új karaktert, egy új formációt, amit fejleszteni akarunk. Az évek során én mindig büszkén kijelentettem szeretem ezeket a játékokat, de mindig láttam, hogy hol vannak a hibái. Sosem gondoltam rájuk elfogultságból úgy, mint csúcs darabok, de számomra igenis jók voltak, mert hosszú időre lekötöttek és élveztem a velük eltöltött időt, ha pedig ez nem egy jó játék definíciója, akkor nem tudom, mi lenne az. Azok számára, akik nem szeretik, a stílust szerintem most sem ez hozza majd el a megváltást, de mindenképpen a jó játéknak számít. Tőlem kap egy erős objektív 8 pontot, mert lenne még mit fejleszteni, mert a benne lévő pályaszerkesztő kritikán aluli és az online szolgáltatások sem százasak. Ezeken kívül nem igazán vannak a saját kategóriáján belül olyan hibái, amelyekről ordítana, hogy igen lenne itt még valami.

Végeredmény

8 pont