Három szó: három a magyar igazság….ööö. Na mindegy. Kétlem, hogy a nagy fejlesztőstúdiók fejesei a magyar szólások és mondások, egyébként nagyon tanulságos kiadványát lapozgatnák szabadidejükben, de úgy tűnik, az öltönyös döntéshozók e nélkül is nagyon jól tudják mitől döglik az a kis pofátlan szárnyas rovar. A számmisztikában igen nagy jelentőséggel bíró hármas szám egy gyors nyalintást követően úthengereket megszégyenítő erőkifejtéssel nyomta rá bélyegét a 2011-es esztendőre. Könnyen lehet, hogy ez csak véletlen egybeesés, de számomra mégis elgondolkodtató, hogy pont most ért révbe és teljesedett ki trilógiaként majdnem az összes jelen generációban elindított sorozat. Persze a játékvilágban a harmadik részeknek nincs olyan jelentősége, mint a filmeknél, a legtöbb esetben nem a történet lezárását jelentik, hanem inkább a bizonyságot arra, hogy egy adott franchise igenis sikeres. A mozi birodalmában a trilógiává válás után szentségtörés kijönni egy negyedik résszel (bár a kristálykoponyák korában sajnos már semmi sem szent; alig várom a Keresztapa és a Vissza a jövőbe 4-et), ugyanez a játékokról nem mondható el. Itt senki nem lepődik meg az ötödik, nyolcadik, tizenhatodik részeken; ez mondhatni természetes jelenség. Én viszont azon meglepődtem, hogy 2011-ben hányszor találkoztam a hármas számmal.
Első megdöbbenésem egyből év elején, február havában ért, amikor kézbe vettem a Marvel vs Capcom 3-at. Hát elkezdődött. Mondtam volna, ha már akkor lett volna sejtésem, hogy miről fogok rá egy évre cikket írni. Így viszont nem szóltam semmi, ehelyett belevetettem magam a két világ hőseit összeboronáló, véget nem érő bunyózásba. És élveztem. Élveztem, hogy kezdőként is tudtam látványos kombókat összehozni, hogy kedvenc hőseim egy játékban szerepelnek, hogy milyen érdekes hatást kelt a két dimenziós megjelenítés keveredése a 3D-s karaktermodellekkel. Imádtam, hogy Dante röhögve hányja kardélre a kis vézna Pókembert, hogy Wesker hogyan táncolja körbe a nála ötször nagyobb Hulkot és hogy Chun Li-nek még mindig milyen marha vastag a combja.
Rókabőr faktor: alacsony
10/9
A Killzone harmadik része derült égből villámcsapásként jött, pillanatok alatt elkészült, megjelent és ugyanazzal a lendülettel tűnt el a nyilvánosság elől. Nekem legalábbis nem rémlik, hogy ettől lett volna hangos 2011. Viszont a jetpack és a yetinek álcázott Helghastok elég gizdák voltak.
Rókabőr faktor: közepes
(Megjelent a Nintendo 3DS…itt is szerepel egy hármas.)
Szegény PSP végső haláltusájának egy emlékezetes mementója lehetett volna a The 3rd Birthday, de sajnos nem így lett. A Parasite Eve sorozat feltámasztása alapvetően nem volt egy rossz gondolat, de nem erre az egy ötletre kellett volna feltenni az összes zsetont. Aya stílust és platformot tévesztett, történetet pedig nem kapott. Én legalábbis nem nevezném sztorinak ezt az időutazós/testátugrálós kotyvaszt. Se a szereplők, se az ellenfelek nem rendelkeztek még csak egy minimális stílussal sem, ami miatt emlékezhetne rájuk az ember. Ha pedig egy buta TPS-t akarnak készíteni, akkor azt ne egy ilyen hardware-re fejlesszék, mert akkor kapunk egy szürke, unalmas, jellegtelen valamit. Mert sajnos ezt kaptunk
Rókabőr faktor: közepes
10/6
A LEGO 2011-ben duplán is behódolt a hármas számnak, egy éven belül 3 része jelent meg (Karib-tenger, Harry Potter) és ezek közül az egyik ráadásul pont egy harmadik rész. A LEGO Star Wars III azon túl, hogy nem volt rossz, attól még egy igazi, pofátlan bőrlehúzás. A Clone Wars (volt már nagyfilm, rajzfilm, most meg komputeranimációs sorozat) már önmagában a Star Wars Saga megerőszakolása, rohamosztagos jelmezben, fénykard formájú műpénisszel, de hogy ebből még LEGO játékot is kiadnak, amiből utána LEGO rajzfilmet készítenek, az már tényleg no comment. Azért egy Episode VII-IX-et még simán le lehetne nyomni a torkomon, de attól még irgumburgum kedves Lucas bácsi.
Rókabőr faktor: magas
10/7
Pata-pata-pata-pon. Patapon 3 Pon-pon-chaka-chaka. Pata-pata. Don-chaka-pon-pon. Pata-chaka-pon-don. Pata-chaka. Don-chaka-pata-chaka. Pon-pata-pon-pata. Pon-pon-pata-pata. Chaka-don-pata-chaka. Pon-chaka-pata.
Rókabőr faktor: magas
10/7
Megboldogult Colin McRae lelke a nevével már nem fémjelzett Dirt sorozatban él tovább és biztos vagyok benne, hogy büszkeséggel tölti el a tudat ott az örök rallipályákon, hogy egy ilyen minőségi széria szellemi atyja lehet. Igaz, nálam a Dirt 2 volt a csúcs, de a harmadik résznek sincs szégyenkeznivalója, minőségben nem történt visszaesés. A baj az, hogy lényegi előre lépés sem. Hiába a gymkhana behozása, nekem ezek a futamok nem igazán jöttek be, lehet bénaságom okán, de az általam egymásba fűzött trükkök kicsit sem idézték a demozótt körök dinamikusságát. Az igazi élvezetet nekem még mindig a klasszikus ralli futamok jelentették, no meg a Trailblazer és a 400km/óra.
Rókabőr faktor: közepes
10/8
Magyarként valami furcsa perverz késztetés folytán képtelenek vagyunk megállni, hogy a F.E.A.R. kapcsán ne próbálkozzunk egyetlen Almás szóviccet se elsütni, de erős leszek és hiába van rá alkALMAm, akkor is kibírom. Azt viszont nem bírtam ki, hogy úgy vigyem végig a F.3.A.R.-t, hogy előtte pótoljam a korábbi részeket, így félelem-szűzként legalább elfogultság nélkül tudok nyilatkozni a harmadik részről. Tetszett. Korrekt kis lövölde volt, jó sok vérrel, bár a horrorról nekem más az elképzelésem. Nem attól fog rámjönni a cifra, hogy minden másodpercben az arcomba spriccelnek egy liter vért és belsőséget.
Rókabőr faktor: passz
10/7
Hithű konzolosként olyan klasszisokról maradtam le, mint a System Shock, a Baldur's Gate, a Fallout 1-2 vagy a Deus Ex. Sajnálatos, de kezdek belenyugodni, hogy ezeket és még sok más mérföldkőnek számító PC-s címet már soha nem fogok tudni pótolni. Azért panaszra semmi okom, mi, konzolosok még így is milliószor több exclusive-al vagyunk ellátva és ma már ott tartunk, hogy évente talán ha 2-3 játék jön ki, ami végleg ott marad a személyi számítógépeken, minden más jön szeretett asztali gépeinkre is. Mint ahogy a Deus Ex (3) Human Revolution is, ami különösebb konkurencia nélkül joggal válhatott a nyár slágerévé. Nem vagyok oda magáért ezért a cyberpunk sci-fi stílusért, de még így is magába tudott szippantani ez a sötét és nagyon is valós jövő. Lopakodás pedig az MGS4 óra nem volt ilyen izgalmas.
Rókabőr faktor: alacsony
10/8
Kövezzetek meg, de a Resistance 3-at még nem állt módomban végigvinni, szánom-bánom, remélhetőleg mihamarabb tudom orvosolni ezt az elmaradásom. Az online és offline sajtó egyaránt üdvözüli és a trilógia méltó lezárásaként tekint rá. Nem kételkedek, a Resistance elég egyedi és megkapó atmoszférát teremtett azzal, hogy az idegen inváziót a huszadik százat második felébe helyezi, a kiméra faj meg legalább olyan karizmatikus, mint a Locustok egy másik dimenzióban.
Ha már szóba kerültek a Sáskák, nem szabad elmenni szó nélkül a Gears of War 3 mellett sem. Marcus és csapata is megkapta a maga kis fináléját, nem is akár milyet, változatosságával és színesebb helyszíneivel sikerült elérnie, hogy újúlt erővel és kedvvel vessük bele magunkat a sáskajárásba. A második rész epikusságát ugyan nem sikerült túlszárnyalni, de így is bőven jár a magas pont.
Rókabőr faktor: alacsony
10/9
Elérkeztünk az őszhöz és a nagy év végi hajrá első nagy pofára esőjéhez. Nálam legalábbis, mivel én elvből online egy percig sem vagyok hajlandó játszani semmivel. Egy hajszálon múlt, de a Battlefield 3-nak majdnem sikerült az, amit eddig szintén csak EA lövölde tudott elérni. Majdnem olyan rossz lett, mint a Medal of Honor. A kampány módja annyira semmilyen volt, hogy már nem is emlékszem rá. Az „elején” a vonatozás még megvan, aztán csókolom. Egyedül az maradt meg, hogy a Club 4 Playersben aznap, amikor a Launch partyja volt, akkor egy kívételesen jól sikerült estét töltöttünk a barátaimmal. Más pozitívuma nem volt. Hangsúlyozom, a single player-nek. Épp ezért nem is adok rá pontot, nem lenne igazságos. A pár órás kaland közben ezt sikerült költenem: Tekeredik a Béef, Emvé akar lenni…
2011-ben egy játékot vártam igazán, egész évben egy darab screenshotot, egy árva videót nem mertem megnézni róla, hogy a lehető legminimálisabb előzetes tudással tudjak nekiállni. Pechemre maga a borító a legnagyobb spoiler. Gondoltam naívan, hogy mint a második résznél, a cover-en látható jelenet majd az első pár perc után megmutatkozik, de nem. A lezuhant repülővel és a sivataggal csak a történet háromnegyedénél találkozunk. Én hülye meg végig azt a részt várom, így az odáig tartó úton csak félgőzzel döbbenek le a különböző fejezeteknél, csakhogy ezek a döbbenések még így is magasan verik az idei felhozatal akármelyik jelenetét. Az Uncharted 3 nálam az év harmadik legjobb játéka volt.
Rókabőr faktor: alacsony
10/9
Hogy belekerüljek egy totális ellentmondásba, kijelentem: amennyire fos volt a Battlefield, annyira élveztem a Modern Warfare harmadik részét, pedig elvileg a szaklapok és a játékosok se tettek túl nagy különbséget köztük. Oké, már egyáltalán nem ég olyan lángon a lelkesedés tüze, mint a kultikus Cod 4 idején, de akkor olyan szinten belobbantották a kazánt, hogy még most is pislákol egy gyenge kis láng, pedig se olajat, se fát nem tettek azóta a tűzre.
Rókabőr faktor: magas
10/8
Az Assassin's Creed Revelations kicsit erőltetett idevenni a hármasok közé (Ezio trilógia 3), de így legalább stílszerűek vagyunk magához a játékhoz. Hiába a még mindig tökéletes gameplay, az utánozhatatlan játszótér hangulat, a felesleges, izzadtságszagú újításoknak és a történet kezdeti döcögésének hála a csalódottság gondolatát nem tudom kiűzni a fejemből. Ettől függetlenül még mindig tartom magam ahhoz, hogy az AC a legjobb, ebben a generációban indult sorozat. Reményeim szerint ezen a kijelentésemen a jövőre érkező igazi 3. rész csak erősíteni fog. Viszont a végső jelenet olyannyira szívbemarkoló, hogy minden hibáját feledteti Ezio utolsó kalandjának.
Rókabőr faktor: magas
10/8
Tavaly nem volt túl nagy nyüzsgés sandbox fronton (hál istennek, kicsit kezdett már herótom lenni a sok bal/jobb alsó sarokban lévő minitérképektől), így a Saints Raw - The Third kihívó nélkül mindenféle erőfeszítés nélkül vehette át a neki járó csöcs formájú serleget. A túlzott magabiztosság miatt olyan lazára és komolytalanra vette a figurát amilyenre csak akarta és még jól is áll neki. Ilyen jóízűeket már rég nevettem játék közben, pihent agyú, fárasztó, perverz, harsány, obszcén, abszurd, szexista, rasszista. A humor minden fajtáját felvonultatja ennél jobb levezetést nem is kívánhattam volna az évhez.
Rókabőr faktor: közepes
10/7
Végszóként mit is mondhatnék. Végigtekintve kijelenthetem, hogy ismét erős évet zártunk. Örültem, hogy végre pontot tettek sok történet végére, és remélem, hogy jó darabig nem fogok találkozni a fenti játékok hősivel. Legalábbis ilyen formában nem, most hagyjuk picit pihenni őket, megérdemlik a nyugalmat. Idén pedig jöhet az újjászületés, már most 100%-os biztossággal mondhatom, hogy 2012 nem kevés meglepetést tartogat nekünk, játékosoknak. Meg a nem játékosoknak is, de abba most ne menjünk bele. Assassin's Creed 3, Far Cry 3, Max Payne 3, Diablo 3, Mass Effect 3, és Ninja Gaiden 3 már biztosan lesz.
Az én 2011-es top 5-öm pedig a következő, mindenféle kommentár nélkül, de sokat elárul róla, hogy csak egy harmadik rész szerepel.
+1. Shadows of the Damned
L.A. Noire
El Shaddai
Uncharted 3
Rayman Origins
1, Dark Souls
Futottak még:
Arcana heart 3
Dungeon siege 3
Dynasty Warriors Gundam 3
Call of Juarez (3) - The Cartell
Ultimate Marvel vs Capcom 3
HD-s Hármas Collectionok: Tomb Raider, Splinter Cell, MGS
Necroman Mk2 
Malleus 
CHASE 
p34c3 
drag 
liquid 
mcmacko