A 100 legjobb játék - 40.

**40. - Super Mario World

Megjelenés éve: 1990

Platformok: Super Nintendo, (Gameboy Advance)**

Félve írok le bármit is így az ezredik Mario cím szerepeltetésénél, tartva a jogos lincseléstől, de ez van, most az egyszer bevállalom. Bátran rámküldhetitek a csőgörényeket, feldughatjátok a wc pumpát, vagy fejbesomhattok egy jóféle alumínium szifonnal.

A Mario túltengés oka pedig egyszerűbb, mint gondolnátok. Öten szerkesztjük a listát, és hiába tűnik felvágásnak, de egyikünk se ma kezdte az ipart, Mario pedig végigkísérte pályafutásunkat a kezdetektől, ezért lehetett az, hogy mindenki pakolt legalább három részt a saját százasába. A szereplő címek sokszínűsége egyértelműen a különböző ízlések számlájára írható. Mert hangot kell adnunk a sznobizmusunknak ( Mario Land), a hagyománytiszteletünknek (Mario bros.), az infantilizmusunknak (Yoshi's Island), az agressziónknak (Smash Bros.) vagy jelen esetben maximalizmusunknak. Mert a Super Mario World megkerülhetetlen, a 100-ból való kihagyásánál csak az nagyobb vétség, ha valaki nem ismeri el a főbb Mario játékok korszakalkotó mivoltát.

Rajtam kívül már mindenki nyilatkozott, hogy szerinte melyik a legjobb, szívéhez legközelebb álló rész, most viszont rajtam a sor. Én mindig is úgy álltam Mario-hoz, hogy van a SMW és van az összes többi. Ezt a kijelentésemet pedig mai napig tartom, sőt, en bloc a platformjátékok összességére is nyugodt szívvel rámondom, az SMW a platformerek alfája és omegája. De ezt mindenki tudja, nem is akarom túlragozni, beszéljünk inkább valami másról. Beszéljünk Yoshiról.

Miyamoto Sensei már a legelső Mario játéknál szerette volna, ha a főhősnek lenne egy dinoszaurusz társa, de a NES hardverkorlátai miatt ez még megvalósíthatatlan lett volna. Az ötletet, hogy Mario valaminek a hátán üljön, a sikeres motocrossos Excite Bike adta, de nagyban közrejátszott Miyamoto rajongása a western filmek és a lovaglás iránt. Végül a Super Nintendo megjelenésével elhárult minden akadály Yoshi debütálása elől, így a kis zöld dinó 1990-ben betotyogott a játéktörténelembe. Színrelépése nem várt sikerrel járt, a SMW folytatásának egyből főszereplője lett, mint ahogy az Playmore kollégám két bejegyzéssel hátrébb kifejtette. No de lássuk, mit kell tudni a Yoshikról. A Yoshik nemtelenek, formailag egyformák; minden Yoshi ugyanolyan testalkattal rendelkezik, eltérés csak a színükben mutatkozhat. Van belőlük kék, piros, sárga, rózsaszín, de a legjellegzetesebb mégis a zöld. Könnyen felismerhetőek, ha más dínók társaságában találkozol velük, mivel ők az egyetlen szaurusz faj, amelyik kis csizmát és nyerget hord. A Yoshik mindenevők, de a gyümölcsöket kiváltképp kedvelik. Hosszú nyelvével könnyedén elér bármit, legyen az gomba, teknős vagy szellem (?). Társadalmi berendezkedésük fejlett és jól szervezett, falkában élnek, de abszolút demokráciában, dominanciának jele nincs, együttműködők, összetartók, aktív szociális életet élnek. Szókincsük nem túl változatos, de legalább mindig a lényegre törekednek. Rövid gügyögésekkel kommunikálnak, illetve sokszor használják a „yoshi” felkiáltást is. Szavaik közös ismertetője, hogy kib*szott cukik. Mint az egész lényük. Épp ezért nem véletlen, hogy Yoshi népszerűsége első feltűnése óta töretlen, már csak ezért is megérte kiadni a Super Mario World-öt. És akkor még az egyéb pozitívumairól nem is beszéltem. Nem is fogok.

/MRenton/

A korábbi bejegyzéseket továbbra is kobe blogjában találjátok!