Metal Gear: South Park Rising

Ha megkérdezel egy Devil May Cry rajongót, hogy hány epizód jelent meg a kedvenc sorozatából, nagy valószínûséggel azt mondja majd: három. Az egy, a három, és a négy. DMC2? Az nem létezik.

Ez az erõteljes - nyilván részben vicces, részben halálosan komoly - tagadás egy nagyon egyszerû, nagyon közvetlen eszköz annak kifejezésére, hogy egy-egy részt vagy mellékszálat nem tartasz a sorozat nevéhez "méltónak", bármit is jelentsen ez. Egyesek odáig mennek az ilyen esetekben, hogy utólag kezdik el az eredetit is rossznak tartani egy rosszul sikerült folytatás miatt (ahogy tették azt sokan R.A. Salvatore munkásságával is néhányan - pedig az Otthon egyértelmûen ott van a fantasy alapmûvek között, akármennyire is más a hangneme az azt követõ regényfolyamnak.). Másik példa erre a Star Wars: a rajongók itt általában nagy egyetértéssel utálják az új trilógiát, és nézik meg idõnként újra és újra az eredetit. Hol a probléma?

Probléma tulajdonképpen nincs.

Több olyan történés volt az elmúlt pár napban, amihez szívesen hozzáfûztem volna a magamét - de egyszer õrült lavina lett belõle, másszor meg inkább nem is nagyon kommenteltem a hírhez: ide viszont leírhatom, hiszen abszolút opcionális az ide való betévedés, ugyebár...

Metal Gear Risin': REVengeance. Nos, azon túl, hogy a revenge és a vengeance "egy tõrõl fakadó" szavak, vagy hát akár mondhatjuk azt is, hogy szinonímák, elég suta alcímet ad, de ebben nagyjából ki is merülnek a negatívumok. Továbbra is úgy érzem, hogy a videojáték-világnak nagy szüksége lenne egy kollektív "fuck it" tutorialra. Tudjátok, hogy nap mint nap "szar" játékok millióit veszik meg? Fuck it. Szarni bele, magyarán. Tudjátok, hogy a kedvenceitek játékosok millióinak egyenértékûek egy kupac gõzölgõ fekáliával? Szarni bele! És akárhogy nézem, számomra(!) a Rising egy hatalmas, tapsot érdemlõ lépés a megfelelõ irányba, abba az irányba, amerre én is szeretném, hogy ez az ipar haladjon.

1. Kollaboráció, emberek! Végre. Imádom a kollaborációt. A Street Fighter X Tekken az elmúlt pár év legnagyobb meglepetése, aminek tíz éve még atomrobbantás-kategóriás megaton-értéke lett volna, de errõl ugye most nem tehetünk. A Platinum Games és a Konami ilyen bátor együttmûködése nekem példátlan, és nagyon pozitív.

Mert hogy: valami nem volt rendben. Meg is mondták: Urak, a dinnyeszeletelés vicc. Nem lehet játékot építeni rá. Most vagy lelövik az egészet (errõl is voltak pletyák), vagy átadják...valakinek..., aki tud akciójátékot csinálni. Az a valaki meg a Platinum Games.

2. Mellékszál. Komolyan. Én vagyok az az ember, aki kvázi "befoghatja a pofáját", ha az MGS rajongásról van szó, pedig nem: az elsõ és a második MGS számomra a legmeghatározóbb konzolos játékok közé tartozik - az MGS2-t számtalanszor játszottam végig, és nagyon sokat agyaltam az egész Patrióta-koncepció valódi világbéli "opciójáról" is (az, hogy ilyet leírni valakinek gáz, az megint egy más téma: good job, Illuminati :D) - szóval nekem semmi bajom nincs azzal, hogy egy mellékszálban valami olyat csinálnak, amit egy MGS5-el nem engedhetnének meg maguknak a fejlesztõk.

3. Az eredeti csapat dolgozhat tovább: azon egyszer már ment a siránkozás, hogy a Rising nem a veterán csapat játéka, hanem egy új bandáé. Nos, a fõcsapat dolgozhat gondtalanul az MGS5-ön. Hát nem ezt szeretnétek, tisztelt MGS rajongók? Nem az lenne a cél, hogy az eredeti banda háborítatlanul csinálja azt, amihez a legjobban ért, miközben a Rising behoz az oldalvonalról némi vérfrissítést a franchise nevének(!), és esetleg új játékosokat ismertet meg a szériával? Akik késõbb a fõ szériát is megvennék? Na ugye...

Mert ez nem DmC: ott az eredeti csapat nem DMC5-öt, hanem Dragon's Dogmát csinál. Gondolom azért, hogy létrehozzanak valami minõségi ÚJ franchise-t, hogy több lábon álhassanak. Kíváncsi leszek, hogy ott is hibáztatják-e a majd a DmC mellett a Dogmát IS 50-50 vagy akármilyen más arányban azért, hogy nem készül a DMC5. Nem egy lineáris világban élünk, na. Tessék irigykedni tehát azokra az alternatív univerzumokra, ahol már DMC6 is van, és mind kurvajó játék - Kamiya rendezésében, ráadásul! Szemetek.

Nem mehetek még el szó nélkül a South Park játék megemlítése nélkül. Boldog vagyok. Mondom: túlságosan is átmentünk vérkomoly arcokba, szerintem: igenis van létjogosultsága egy népszerû, megkötések nélküli felnõtt szatírikus tartalomnak, ami egy évtizedes komédia-szériára alapozva egy igen ritka stílus (Paper Mario-style RPG) mechanikájára, egy kvázi korlátlan "mitológiára", és az Obsidian BETONSTABIL, bugmentes Onyx (Dungeon Siege 3 alatt debütált saját engine) motorjára támaszkodik - és a tapasztalt játékosnak is mondható SP-készítõk aktív felügyelete alatt készül.

Most komolyan: miért kéne meghúznia magát a poénnak? Nevetni itt már csak XBLA/PSN címként, 10 dolcsis határnál szabad? Miért? Na ugye.

Jó lesz ez a 2012, abszolút jó lesz. Már csak azt tudnám, hogy mikor jön a Diablo 3. Hiszek a február közepében. Hiszek?