1,5 hétig szervizben volt az X360-am. Nem sokat játszottam, de előkerült a Nintendo DS és a PS2 is élvezhette kicsit a munkáját. Az utóbbi konzolról (illetve játékairól) jöjjön pár gondolat.
Egyik reggel így ébredtem: Nekem az Okamival kell játszanom! Eljött az idő, kicsit leporoltam a tokját, majd a szívemben melegséggel behelyeztem a lemezt PS2-őm falánk gyomrába. Nézem a mentésem: több mint óra volt a végigjátszás. Rengeteg jó emlékem volt a kb 2 évvel ezelőtti végigvitelről (benne egy kb 15 órás elakadás/helyben járás). A zene felcsendülésének megható pillanatát nehéz lenne leírni. A játék zenei felhozatala remek, közel tökéletes, de ekkor jött a kard a szívbe. A dolog, ami évekkel ezelőtt nem zavart, viszont most idegesített: a szereplők bla-bla nyelve. Az intró amilyen stílusos megjelenítésben, annyira rossz a hangban. Nem is értem, hogy anno ez miért nem zavart. Ráadásként jó hosszú az intro és szabályosan le kellett halkítanom a tévét, mert nem bírtam. Maga a játék természetesen még mindíg fenomenális, bár hamar feladtam. Valahogy elment a kedvem az egésztől. Váltsunk diszket.
Nézem a választékot, nem is tudom mi legyen, ááááá megvan. Gran Turismo 4. Sok ember lelkébe bele fogok lépni ezzel a bekezdéssel, de hát ez van. A mentésem valamivel 60% felett van, ebben az eredményben benne van 3-4 nagyon hosszú verseny is, amik 6-8 órásak voltak. Egy félbehagyott versenysorozat jelentkezett folytatásra. Oké, jöjjön aminek jönnie kell: New York, Jaguar pályaautó (GT sorozat talán?). Töltés, felkészülés: jól néz ki ez a játék, pedig már nem mai kiadás. Elindul a futam, hű ez jó gyors, első kanyarban rossz a féktáv, CSATT a falnak. Jól van, béna vagyok, újra meg kell szokni. 1 kör múlva már a gumik elég melegek, de szenvedek. Csúszkálok össze vissza, faltól falig megyek, mi a p*csa van már? Ennyire elfelejtettem volna vezetni? Még 2 kört szenvedtem, kész, feladom. Ez számomra játszhatatlan. Nagyon megszoktam a 360 autós játékainak dupla ravaszos irányítását. A normál PS2 gombokon egyszerűen nem tudom jól adagolni a gázt meg a féket. Már kezdek kétségbe esni, hogy nem tudok egy jót játszani a fekete ördögön. Lemez ki, nézzük mi van még.
A lemeztálca nyitva és várja a következő játékot. Éhes a gép, olyan régen játszottam már vele. Legyen mondjuk God of War, ha ez sem győz meg, akkor feladom és nyomok PS1-en Ridge Racer 4-et. Az mindig megnyugtat és kikapcsol. Szóval GoW. Töltés, felcsendül az ismerős téma és start. Jó lesz normalon, nem hősieskedek, csak szórakozni akarok. Nem telik el 2 perc, máris egekben a pulzusom az élménytől. Ez a játék ma is megállja a helyét! Azt a durva életbe, de élvezetes! 2 órányi hentelés után elégedetten kapcsolom ki a gépet. Azért nem minden játék öregszik meg csúnyán.
Tanulság: Az emlékek sok mindent megszépítenek és vannak dolgok, amik akkor jók voltak és elfogadtuk a kompromisszumokat. Időnként rádöbbenünk, hogy a szép emlékű programjaink megöregedtek és hiába volt akkor a csúcs, ma már nem biztos, hogy be tudjuk fogadni.
Tapasztaltatok hasonlókat az elmúlt években?