Éhségblog

Állok a fürdőszoba tükör előtt, egy szál semmiben. Legalább megszáradok. Rendesen, mindenhol. Jó meleg van. Borotválkozni kéne. Nyomom neki, a flakon felköhögi a tartalmát. Felkenem a képemre. Csöngetnek. Fasza. Valamit fel kéne kapni. Ránézek a flakonra. Jó lesz. Hejre kis alsógatyát rögtönzök magamnak a habból. Kimegyek, átveszem, aláírok.

Tépek az esőben. Táblák jönnek szembe. 70, 50, 30, 40. Átlagot vonok. Ötvenöttel tépek tovább. Sötét van már. És baromira esik. Valaki elgyorsul mellettem. Legalább százzal megy. Utána a vízfüggöny. Fasza. Mintha a víz alatt mennék.

Kivillan a jelzés: tankolni kéne. Aha, ja háromszázért (akkor íródott eme mű, mikor még "csak" 300 volt a benzin. Régi szép idők..). Lósz*rt, inkább veszek egy gémet, és gyalog járok.

Meghasonlok. Befordulok a kútra, megitatom a lovat. Mezitláb mégse járhatok.

Zsömi. Itt jó a zsömi. 14 forint. Fasza. MVM 20 darab. Lázadok, és 21-et zacskózok be. Dögöljön meg a nagytőke. Pénztár. Nincs itt a kedvenc pénztárosom. Szomorú vagyok. Kirakom a cuccost, a szalag elvégzi a többit. Mondom, 21 darab a zsömi. Összekacsintunk. Szerinte is halál a nagytőkére. Nagy az egyetértés. De sajnos csak huszat lehet.

A 21. zsömle - egyedül - újra beáll a sorba. Mert senkit sem hagyunk hátra. Előtte és utána a "Következő vásárló" felirat. Csak ő van. Övé az egész szalag, teljes szélességben. Látom, hogy tetszik neki a rivaldafény, egész jól tűri. Nagyszínpadot neki. Csillag születik.

Hazaérve kettévágom. Illetve csak vágnám. Előtte beszélek hozzá. Mondom neki: "És elmodtad a többieknek is a szatyorban, hogy mekkora sztár lettél? A kenyérnek, a sonkának, a zöldségeknek, a gyümiknek? Vetítettél nekik, mi?" Nem szól, csak bólogat. Persze, hisz csak egy zsömle. "De akkor hogyan is mondtad el nekik?" - teszem fel az újabb kérdést. A zsömi megunja a szófsást, és rámordít: "ELMUTOGATTAM, BZMEG!!" Megdörzsölöm a szemem, megrázom a fejem. Kezd súlyossá válni a helyzet, enni kéne.

Na most már tényleg kettévágom, megrakom minden földi jóval, és elfogyasztom, mint a fogyasztói társadalom aktív tagja.

"ELMUTOGATTAM, B*ZMEG!!" - ordítom, majd meglepetten a számhoz emelem a kezem. Úgy látszik még él. Megrágom. Jól. Jól meg kell rágni az ételt.

Végre van bennem valami. Emésztek. Most már kicsit jobb.