Prince of Persia - Nemzedékek

A Prince of Persia sorozat már-már kultikusnak is mondható. Az évek során minden résszel változott, újat hozott a játékos nép számára. 1989-ben még nem igen volt mondható igazi kemény sorozatnak, hiszen akkoriban jelentősen kevesebb lehetőség volt, hogy mivel is játsszon az ember.

Ám 2003 egy teljesen új perspektívába helyezte a játékot. A lényeg ugyanaz volt. Perzsia hercegeként megmenteni a hercegnőt. A történet meg lett fűszerezve egy kicsit és teljesen új elemeket vittek a játékmenetbe. Az addig Splinter Cell játékokkal foglalkozó csapat új színt vitt az akció-kaland játékokba. A herceg ugyan megtartotta klasszikus kinézetét, de másban nem nagyon hasonlított régi énjére. Megjelent a az Idő Tőre ami az Idő Homokát (szó ismétlés, de most őszintén, hogy írjam le) ezzel vissza tudta pörgetni az időt az olyan pillanatokban amikor amúgy megpusztult volna. Ez azóta is végigkíséri azokat a Prince játékokat, amelyek az eredeti vonalat követik. A tőr erejét harc közben is aktiválni lehetett, ha elszúrtunk valamit, ez újdonságnak számított ekkor. A Sand of Time-ig maximum időlassítással találkoztunk, de itt már másról volt szó. A platform játék elemek kiválóak voltak. Falon futás, időzített 50 méteres ugrások a levegőben és minden egyes komolyabb rész után kurvára örültünk, hogy átjutottunk miközben a játékfejlesztők és a főszereplő összes családtagját különböző szidalmazásokkal illettük. A Perzsia Hercege 2003-as változata igen gyorsan művelté tett minket a különböző káromkodás kombinációk terén, de miután végigvittük lazán éreztük, hogy ez nekünk kell még egyszer.

A következő rész a Warrior Within volt, mely 7 évvel a Sand of Time után játszódott. A herceg Dahaka az idővonal védelmezője elől menekül. 7 évvel ezelőtt megnyitotta az idő homokát és visszament az időben, hogy megváltoztassa a sorsot. Ez azzal jár, hogy meg kell halnia. Ám tudomást szerez egy szigetről ahonnan a mágikus homok származik, így elindul egy újabb kalandra. A harcos jelzővel megáldott folytatás már sokkal komolyabb, sötétebb szálat indított meg. Gyakran kapott el egy kissé fura érzés vele kapcsolatban. Az idő visszapörgetés megmaradt olyannak amilyen volt, ám a harcrendszer és az ugrálás megváltozott. A ugra-bugra komolyabb lett, de jelentősen egyszerűbb az első részhez képest. Nehezítés a platform harc volt. A harcrendszer viszont nagyon jó lett. Először a sorozatban két karddal lehetett csatázni egy nagyon kigondolt és jól fejlesztett rendszerben. A herceg 360 fokban bármerre tudott csapni és jól időzítve minden támadásra tudott ellen támadni vagy blokkolásból vagy kikerülésből. Itt már nem csak az ugrálós részek után örültünk, hogy egyben van a kontroller hanem egyes harcok után is.

A sötét világ ellenére, iszonyatosan látványos volt a játék. Mondom ezt azért mert én általában a fényes (pl. sivatagos, dzsungeles tájakat kedvelem). A mélység érzete végig megvolt. Főleg amikor 200 méter magasban egyensúlyozunk egy rúdon miközben hadonászunk különböző kombókkal. A történet viszont eszméletlenül jól volt megírva. Tudom, hogy a Sands Of Time-ot szereti mindenki, de véleményem szerint ez volt a legjobb a Prince. Miért? A harc, a platform elemek és történet olyan szinten el volt találva, hogy azóta nem tudtak ilyen jót alkotni.

Ezt a részt követte a Two Thrones. Ha nem játszottunk az előző részekkel akkor ne próbáljuk meg megérteni a trónos móka sztoriját. Miért? Mert lehetetlen lenne. A játék a Warrior Within második befejezését követi melyben a herceg megöli Dahakát és megmenti Kaileenát. Miközben utazik vissza Babylonba megtámadják a hajóját ami elsüllyed. Mikor feleszmél rá kell ébrednie, hogy a Sand of Time-ból ismert főgonosz a Vezír életben van. Ez a mocsok megöli Kaileenát aztán magát az Idő Tőrével halhatatlanná teszi, ám a herceg is kap egy adagot a szarból mivel őt is megfertőzi az idő Homoka. A Daggertail nevezető fegyver a bőrébe ég és megjelenik a Sőtét Herceg amely oly nagyon kedvelt barátunk sötét oldala. Kialakul egy kissé skizofrén főhős. Miközben a sima herceggel vagyunk a sötét oldal osztja nekünk az észt és fordítva. Ám ez az átváltozás nem segíti a herceget, mert eközben viszont teste haldoklik. Rá kell ébrednie arra is, hogy a Sands Of Time eseményei meg sem történtek. Így egy halhatatlan ellenfelet és egy egész történelmet kell megmentenie (újra)

A harcrendszer hasonlít az előző részben tapasztalthoz azzal a picit módosítással, hogy a Sötét Prince teljesen más mozdulatokkal rendelkezik. Fő fegyvere egy iszonyat zoral lánc amivel különböző trükkökre képes. Ez a lánc nem csak a fegyvere, hanem az egyik legfontosabb platform kelléke is. A mászásokat, ugrálásokat a gonosz főként ezzel hajtja végre. A rosszfiú sokkal gyorsabb, erősebb mint az sima kiadás és ha röviden akarom leírni egy szadista brutális állat. Mindennek ellenére úgy érzem, hogy hiába a sötétség a herceg lelkivilágában, közel sincs meg az a hangulat ami a Warrior Withinben megvolt. Sajnáltam, mert ez a rész viszont sokkal látványosabb volt. A legnagyobb baromságnak azt tartottam, hogy Dark Prince változatban folyamatosan fogy az életünk. Nem úgy fogyott mint egyes next-gen cuccban mikor arra kerül a sor, hanem kibaszottúl látványosan szívta el előlünk az életerőt. Erre rátettek egy lapáttal az ellenfelek is. Tetszett és szeretem a mai napig, de az egyetlen olyan előző generációs herceg amit örültem, hogy végigvittem, megköszöntem és felvágtam a polcra.

A következő Prince blogban jön az új generációról egy áttekintés is valamint jön meg egy Prince blog amiben a karakter evolúciójára térek ki…