Darksiders Wrath Of War - Teszt

Gondolom nem vagyok egyedül azzal a vágyammal, hogy el kellett már némi újdonság az új generációs játékok piacára. Az elmúlt időkben, mindig az volt a baj, hogy nem volt elég akció-kaland, de ez most megváltozni látszik. Ezt a változást úgy nézz meghozza a Darksiders : Wrath Of War. Új vagy inkább valami hanyagolható?

Háború dúl a menny és a pokol között, valami balul üt ki és minden War (Háború, az apokalipszis egyik lovasa) hibájává válik. Az apokalipszis eljön, ám senki nem tudja hogy miért és ki rendelte el az egyensúly felborítását. Egy mindenható tanács War-t vádolja. Majd büntetésképpen megfosztják erejétől és visszaküldik a Harmadik Királyságba (a Földre), hogy állítsa helyre a balanszot. Ehhez kap egy társat az őrzőt (Mark Hamil) aki segíti és egyben a tanács „pórázán” is tartja a lovast.

A játék önmagában sikerért kiált. Mindent megtalálunk benne amit szeretünk van itt kérem szépen egy kis Tomb Raider, egy kis Devil May Cry egy kis God Of War és talán egy kis Fable is van valahol mélyen, ebben a viszonylag komplex akció-kaland készítményben. Látszik, hogy a Vigil fejlesztőcsapata valami olyasmit szeretett volna alkotni ami eddig nem nagyon volt megtalálható a next.gen világában és ez mondhatni sikerült.

A játék fókuszában az apokalipszis utáni világunk áll amit War úgy dönt, hogy megment. Ezen kaland során találkozunk különböző méltán híres vallási figurákkal mint például Samael-el vagy Uriellel. Eközben mindenféle feladatokat kell megoldanunk. Igen feladatokat. A játék nem csak agyatlan csapkodásról szól, a harc ugyan kiváló, bár kicsit egyszerű, de ha cifrázni akarunk a mozdulatokkal rögtön nem árt egy kis gyakorlás.

A megoldandó feladatok különböző aktuális képességeinkhez mért rejtvények és kihívások sora. Ezek elvégzéséhez némi gondolkodásra és türelemre van szükség. A Darksiders viszonylag sok ilyen puzzle-t tartalmaz, megoldásukhoz mindig kapunk megfelelő segítséget és a végén is jár általában valami jutalom.

Nos a harc. Sokan hiszik, hogy ez a játék arról szól, hogy össze vissza nyomogatjuk a gombokat és akkor majd előrejutunk. Én úgy vettem, bárki bármit mond, igenis érdekes a harc és néhol, néhol kihívás is. Minden ellenfélnek megvan a gyengéje amivel könnyű elintézni, ehhez azonban fejlesztenünk kell a különböző fegyvereket. Ahogy haladunk kapjuk az újabbnál újabb mozdulatokat. Ezek sokszor csak egy előző kombó erejét növelik illetve minimális a látványosságukat.

A főellenfél harcok néhol érdekes, azonban igen könnyen elég egyoldalúvá tehetjük miután War képes átváltozni. Ezután nem kell sokat pöcsölni egy szorult helyzetben sem.

A harchoz tartoznak a különböző fegyver fejlesztő kövek. Ezeket kedvünk szerint ki be tehetjük a fegyverekből. Van ami sebzést növel, van amitől több pénzt szerzünk vagy gyorsabb regeneráljuk varázserőnket. Érdemes megkeresni melyik a nekünk leginkább tetsző kombináció.

A játék megannyi titkos helyszínnel, kinyitható ládával rendelkezik. Ám a legjobb része ezeknek, hogy a világban bárhová visszamehetünk, hogy amit azelőtt nem tudtunk fölvenni azt most új képességeink birtokában újra megpróbálhassuk. Amennyiben összegyűjtjük War legendás páncéljának 10 darabját feloldjuk azt és ezzel hihetetlen erőre tehetünk szert. Érdemes tehát kalandozás közben keresgélni és vissza menni régebbi helyszínekre. Ehhez segítséget nyújt egy teleporter, tehát félnünk nem kell, a felesleges futkározás a múlté.

A helyszínek nálam eddig igen változatosak voltak. Erdő, városrészek, alagutak, temető, sivatag és nagy láva földön lévő kastély.

A grafika erősen átlagos. A környezet néhol nagyon jól néz ki, néhol viszont kifejezetten üres. A karakter design viszont egyszerűen fenomenális és talán a vizuális elemeknek ez az egyetlen kiemelkedő erőssége. A képregény szerű karakterábrázolás hihetetlenül jól hat és nagyon részletes. War-t érdemes közelebbről is megtekinteni, nem látunk rajta hibás elemeket. Ezt akkor tegyük ha rendelkezünk HD televízióval mivel a 720p-nél rosszabbakon nem nagyon fogjuk látni ezeket az apró ám kidolgozott részeket.

Ám a V-Sync hiba az igen gyakori a játékban. Pár óra játékidő után olyan szinten hozzászokunk, hogy nem is fog zavarni, de sajnos az elején meg kell vele birkóznunk. Én mondom nem lesz kellemes.

A másik hibája a játéknak, hogy gyakran framerate problémákkal küszködik és akadozik. Na most ez teljesen random, mivel volt amikor akkor tapasztaltam, hogy egyedül voltam az üres pályán és volt amikor 20-an vettek körül.

Néhol-néhol ha sok időt töltünk akkor könnyen ráunhatunk egy-egy helyszínre így vigyázzunk, hogy ne játszunk akkor amikor nincs kedvünk sok időt eltölteni rejtvény fejtegetéssel.

A mentési rendszer egyszerű, de nagyszerű. Minden checkpoint-nál van autosave, ám ha közben akarunk statisztikát menteni akkor használhatjuk a manuális save-t. A játékból való kilépésnél az utolsó checkpointtól indulunk újra a legutoljára mentett statisztikával.

Nálam megkapja a 9 pontot azért mert egyszerűen az történeti szál amit képvisel megfog. A harc és a rejtvények tetszenek, egyensúlyban vannak. Az akció-kaland játék rajongóinak csak ajánlani tudom.