Katonanapló #3

Mivel múlt héten influenzajárvány ütötte fel a fejét a laktanyában, különböző óvintézkedéseket vetettem be. A reggeli tornára immár rendszeresítettem egy vékonyka, de a nyakat melegítő felsőt, szinte minden este beiktatok egy pohár meleg teát, reggelente pedig befigyel pár C-vitamin és 15-20 csepp Béres is. Persze ha az a fránya H1N1 így is meg akar környékezni, úgyis megteszi, de legalább teszek ellene valamit. Eddig szerencsére egészséges maradtam, pedig a hét során rengetegen látogatták meg az eü központot. A friss katonákat nemcsak a betegség okozta hátrányok károsították. Megjelentek a katonai rendészek, akik lépten-nyomon igazoltatják az embert. Így magunknál kell tartani a belépési engedélyt és a személyi igazolványt, ezenfelül nem árt borotváltnak lenni, mert ha ápolatlanságot állapítanak meg, akkor fel is jelenthetnek. Viccesen hangzik, tudom, de az érintett biztosan a fejét fogja. Szerencsére a borotvám elég jól hasít, így nem adódott problémám. Viszont a csütörtöki alakin az USA-ból nemrég hazatért őrmester szépen végignézett mindenkit és négy embert küldött vissza újraborotválkozni. Fejenként kaptak három percet, és ahány másodpercet késtek, annyi négyütemű fekvőtámaszt róttak ki rájuk. Szép, ugye? Engem vagy háromszor is megnézett, de mivel nem tudott belekötni arcszőrzetem állapotába, a felvarróimat akarta újravarratni. Mivel nem vagyok egy jó szabó, így anyukámra bíztam itthonlétem alatt a műveletet.

A hétköznapok ugyanúgy zajlottak, mint eddig. Reggel torna (bár ezen a héten lazább volt a dolog), hétfőn egy félreértés miatt sikeresen lekéste a körletem a sorakozót. A tornát tartó őrmester természetesen azzal jött, hogy lógni akartunk, büntetésből végre kellett hajtanunk a harmatos fűben 70 fekvőtámaszt és ugyanennyi guggolást. Ezt megfejelve még jelentkeznünk is kellett a szakaszvezetőnél, aki azonban meglepően rendes volt, csupán néhány fekvőtámasszal jutalmazott minket. A délelőttök elméleti és gyakorlati foglalkozásokkal teltek. Szépen átnyálaztuk az ABV fegyvereket, megtanultuk a műszaki akadályok telepítésének elméleti részét, és részt vettünk az első fegyvezettechnikai óránkon, ahol mindent leírtunk gépkarabélyunkról, a P9RC pisztolyról, valamint a 93M NF védő és a 96M NF támadó kézigránátról. Ezekről a fegyverekről mindent meg kellett tanulnunk: adatok (cső űrmérete, cső hossza, lövedék kezdősebessége, stb.), szét- és összeszerelés, működési elv. Ezeket másnap alaki közben szépen ki is kérdezték és mivel akadtak néhányan, akik nem voltak tisztában a dolgokkal, a kétszer ötven perc során folyamatosan körbe-körbe masíroztunk. Kicsit fárasztó volt. Csütörtökön esett az eső, így előkerültek az esővédő felszerelések, amelyek első pillantásra hatásosak, de sokaknak hamar átázott. De legalább kényelmes. Az időjárás megviccelt minket, mert alaki közben is szakadt, de ez a kiképzőt nem riasztotta vissza attól, hogy megtanítsa nekünk a sapka levételét. Ezzel nem is lett volna gond, de a „Figyelem!” utasításnál nyúltam a sapkámért. Ki is hívtak és elküldtek jó messzire, nézzem meg, hogy ott van-e a kiképző. Mivel nem tudtam ennek az utasításnak az okát megmondani, így továbbküldtek a zászlóshoz, hogy kérdezzem meg, hol van az alakulótér kulcsa. Magyarul szépen meg lettem sz*patva.

Szép dolog a kötelező tömegsport délután, de valami mindig közbejön, így nincs sok időnk sportolni. Bár a szerdai napon négy tanár érkezett az egyetemről, akikkel fél-egy órán át elbeszélgettünk. Nagyon hasznosnak találtam, hiszen a gazdálkodási tanár korábban hadtáposként dolgozott, így konkrét információkkal látott el minket. A fő nyelv az angol, ebből érdemes letenni a STANAG 3-at, ami a katonai felsőfokú angol. Nyilván az egyes az alap, a kettes a közép, de létezik négyes és ötös is, melyek az anyanyelvi és irodalmi szintet képviselik, ezeket azonban nem lehet itthon letenni. A NATO-ban mindenki angolul beszél, lehet az illető német, francia, magyar. Néhány speciális esetben szükség lehet németre vagy franciára, de leginkább arra jók, hogy az adott nyelv képviselőjével az anyanyelvén tudjunk társalogni. Persze érdemes az angol mellett egy másik felsőfokú nyelvvizsgát is letenni, mert jól fizetnek érte. Egy felsőfokú papír havonta 40k pluszt jelent. Jól hangzik, ugye? Emellett megtudtam, hogy a pénzügyesek kezdő fizetése magasabb, mint a hadtáposoké, de utóbbiak később utolérik, de még le is előzik kollégáikat. Hogy melyik irányba akarok továbbmenni, még nem tudom, de szerencsére ráérek dönteni.

Következő héten végre valahára lőni is fogunk, gondolom, előtte halálra untatnak majd a biztonsági előírásokkal. Egészségügyi oktatást is kapunk, pénteken pedig vizsgázunk alaki és elméleti tárgyakból. A tiszthelyettesek ezen már túl vannak, szerintük nagyon könnyű volt, remélem, nem jelent majd nagy kihívást. Örömhír, hogy végre valahára a kezemben tarthatom a laptopomat, egy Acer Aspire 5536G-t. Egy hétvége elég volt ahhoz, hogy szerelembe essek vele, a masina tökéletesen működik, szépen lejátssza a HD videókat és már három játékot is kipróbáltam, név szerint: S.T.A.L.K.E.R.; Braid; Batman Arkham Asylum. Tapasztalataimról megpróbálok minél hamarabb írni és tervben van egy átfogó Batman teszt is, pár hét múlva talán el is készülök vele.