Anno azért ültem le a God of War II mellé, hogy kipróbáljam, megnézzem, miért ilyen népszerű a játék. Úgy terveztem, hogy játszom vele egy órát, de a rodoszi kolosszus ellen vívott harc után már láttam, hogy ebből több lesz. Nos, ez annyira igaznak bizonyult, hogy ki is pörgettem az egészet, egészen az epikus záró jelenetig.
A készítők nem árulnak zsákbamacskát, gyorsan kiterítik a kártyáikat. A God of War II akciódús, véres, és epikus. Már a fentebb említett összecsapás megadja az alaphangot, ami később tovább fokozódik. Egyszerűen durva érzés, hogy a korábban olvasott görög mitológia ilyen nyers és elképesztő formában is megjelenhet. Számomra egyértelműen a gigantikus jelenetsorok voltak a játék csúcspontjai: Atlas körüljárkálása, a sors istennőinek lemészárlása és így tovább. Elég furcsa, ugyanakkor vicces, hogy a nagy hősök előbb-utóbb vérbe fagyva hörögnek Kratos lábánál. Mivel nagyon szeretem a görög mítoszvilágot, nem is kell magyaráznom, miért álltam hozzá a produktumhoz különösen nagy kedvvel.
Ami a játékmenetet illeti, gyors és kényelmes, bár a kameraállás miatt néha kicsit nehéz belőni a helyes irányt. Normal fokozaton vágtam bele a kalandba, így sehol sem akadtam el komolyabban. Őszintén, nagyobb akadályt jelentettek a fejtörők, melyek nem is nehézségük, hanem kiterjedésük miatt voltak nehezebbek. Konkrétabban, a továbbjutást sokszor több elem kombinálásával tudjuk garantálni, s ennek érdekében számos helyre kell eljutnunk, miközben arra is figyelnünk kell, mit hova húzunk, cipelünk. Az egyedi ötletek tovább színesítik a játékot, mint az aláhulló sziklák elől való kitérés, de a bossharcok is különlegesek. Ami a kamerán kívül néha zavart, az időre való célba érés volt. Sosem szerettem az ilyen típusú ügyességi feladatokat, de itt a kamera is sokszor bezavart vagy Kratos akadt be valamilyen elembe, ami nem egyszer okozott fejfájást.
Ettől a kis hibától eltekintve az istenek és titánok küzdelmének második felvonása nagyon jól sikerült, igazi élményt nyújtott. A történet fordulatokban gazdag, a szó szerint hatalmas pillanatok felejthetetlenek. Most már egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy sokan várják a befejező harmadik epizódot.