Harry Potter and the Half-Blood Prince

Fájó szívvel mondom ezt, hiszen valamilyen szinten reménykedtem egy emészthető két és fél órában. Nem mondom, hogy kerülni kell a filmet, de számos okot fel tudok hozni, amiért nálam elhasalt. Az első - és már korábban említett - hozzávaló a fekete leveshez az adaptáció. Persze itt is vannak kivételek, példának okáért a Stephen King regényéből készült Halálsoron felettébb kellemes időtöltés, de az általánosítás szaga megcsapta a Félvér herceget. De egye fene, ezt már ötször megtapasztalhatta a néző. Ami azonban kihozott a sodromból, az a tinivígjáték elem erőltetése. Persze a könyvben is rádöbbenhettünk arra, hogy kedvenc pálcával hadonászó tanoncainkat immár a másik nem is egyre jobban érdekli, de mint mindent, ezt is túlzásba lehet vinni. A film fele gyakorlatilag csakis az ostoba középiskolás szerelmi hercehurcából áll. És amikor két ifjú szerelmes veszekedésének a fél tanári kar nyújt közönséget, akkor a regény kedvelői már az arcukat kaparják a kíntól.

Érdekes módon a Roxfort mindig más színben tűnik fel az egyes epizódok alatt. Minden évben renoválják a kastélyt? Igaz, az iskola komorabbá tétele hűen követi a történet elsötétülését. Azt megjegyezném, hogy a látvánnyal nem volt semmi baj. A halálfalók repkedős akciói (ami egyébként nagyon buta húzás), Dumbledore varázslatai, minden nagyon a helyén van. Ilyenkor izgalmas belegondolni, hogy a regényben olvasott sorok ilyen gigantikus és erőtől duzzadó kivetülésben is elképzelhetőek.

De vissza is kell térnem a szigorúbb hangnemhez, hiszen elérkeztem a szereplőgárdához. Nem kritikán aluli, de kevés, amit a színészek többsége nyújt. Egyszerűen nem tudják az elvárható szinten megjeleníteni az érzelmeket és ezen még a sok poén sem segít, amiken az egész terem hangosan röhögött. Ezt olyannyira felróttam a filmnek, hogy az egyébként tényleg varázslatos hangulat sem tudott jobb kedvre deríteni.

A Harry Potter egyszerűen nem arról szól, amit ebben a moziban láthatunk. A kevésbé, vagy egyáltalán nem fontos szálak túlzott erőltetése a fiatalság megnyerésének szempontjából, és a 12-es karika rányomták bélyegüket a nyár slágerére. Ha már eddig kitartottam, ezek után is ki fogok, de most gondolni sem akarok a Roxfort égbeszökő csúcsaira.

5