Tévúton jár a Microsoft?

Bár szokásom pesszimistán állni a dolgokhoz, véleményem szerint most nem erről van szó, csupán megosztok egy gondolatmenetet. Egy gondolatmenetet, mely szerint az amerikai konzolgyártó olyan útra lépett, amely nem a mi, (hard)core játékosok számára elfogadott elveket követi. Az egész onnan indult ki, hogy a tavaly őszi játékszezon óta nem volt Xbox 360-ra érdemleges exkluzív játékmegjelenés, sem bejelentés. Egész pontosan volt: Idén egyetlen valóban AAA kategóriás, minden ízében kiváló exkluzív jelent meg, ez pedig a Halo Wars. Voltak persze más exkluzívok is, de engedtessék meg, hogy ne tekintsem valódi hozzáadott értéknek az ilyen RACE Pro és Ninja Blade kaliberű próbálkozásokat. A játékok tetszési indexe természetesen szubjektív változó, de az eladási adatok is az én elméletemet igazolják: Az eddigi egyetlen "igazán nagy" exkluzív az Ensemble Studios stratégiai játéka volt.

Álljunk meg egy szóra: Miért is fontosak az exkluzívok? Természetesen nem kívánok fanboykodni "merakillzónkettő a legjobb köcsög warez365-ösök" stílusban, és senki hasonló figura mellett sem óhajtok síkra szállni - nekik EZÉRT fontosak az exkluzívak, ám van ennek más vonzata is. Egy konzol életében meghatározóak ezek a játékok, mert tudható, hogy az ő esetükben történt nagyobb energia befektetés, jobb optimalizálás, ergo testreszabottabb felhasználói élmény várható tőlük, mint egy minden platformra megjelenő egyenjáték esetében (rossz példák persze mindenhol vannak), valamint nem egyszer kellemesen színesítik az adott konzol palettáját oly módon, ahogyan a multi címek nem képesek. A konzolgyártóknak elemi érdekük, hogy minél több vonzó, változatos és élvezetes, nem utolsó sorban a gép (nemcsak grafikai) lehetőségeit bemutató program jelenjen meg a gépükre. Szóval exkluzívok igenis kellenek, aki szerint nem, az vagy rosszul látja a dolgokat, vagy fent nevezett fanboyság hatására hazudik - ez utóbbi alternatívával most szintén nem foglalkozom.

Amióta az Xbox 360 megjelent, lenyűgöző volt a játékkínálata, exkluzív fronton is. A Kameotól a Fable II-ig felsorolhatatlan mennyiségű, és szinte kivétel nélkül magas minőségű játék jelent meg, amely csak ezen a gépen elérhető. A Microsoft dícséretes módon nemcsak folytatásokat, de megannyi új franchise-t is bemutatott (Kameo, Ninety-Nine Nights, Crackdown, Shadowrun, Gears of War, Too Human, Viva Pinata, Lips, exkluzív JRPG-k), amelyekről az előző generációban még csak nem is álmodtunk. A 2005-2008-ig tartó valamivel több, mint három év ezer fokon égő időszak volt, játékokkal, és megintcsak játékokkal. E mellé már csak hab volt a tortán a LIVE rohamos fejlődése, az online aréna szolgáltatásai, és mindez a sikerben is megmutatkozott. Az Xbox 360 virágkorát élte.

Ennek, jelen pillanatban úgy tűnik, egyelőre (?) vége.

Redmondban új utat jelöltek ki. Előre szólok, hogy figyeljétek meg, az idei E3-on ez lesz a szlogen: "Home Entertainment" Ugye, mennyivel tágabb értelmezése van ennek, mint annak, hogy "Games"? A Microsoft, talán a Nintendo észvesztő sikerét elnézve, talán attól félve, hogy a hardcore HD világban már nem képes tovább növelni előnyét a Sony-val szemben, lassacskán áthelyezi a hangsúlyt magukról a játékokról az otthoni szórakoztatás széles mondakörére. Hogy még sarkosabban fogalmazzak, pillanatnyilag úgy tűnik, a Microsoft már nem annyira a hagyományos játékokban, inkább a szolgáltatásokban, az online-ban, illetve a Nintendo által oly sikeresen megszólított közönség elhappolásában látja a jövőt.

Ennek egyértelmű jele a mozgásérzékelős pletyka, amely (személyes vélemény) egyáltalán nem tűnik pletykának, sokkal inkább a szokásos módon kiszivárgott ténynek. Nem kell nagy fantázia elképzelni a jelenetet, ahogy Don Mattrick és több más Microsoftos fejes az E3-as konferencián saját magukból bohócot csinálva ugrálnak és hadonásznak a kamera előtt, demózva egy teljesen fantáziátlan, jellegtelen gyerekjátékot, ami a "Home Entertainment" mantrájába illeszkedve az egész családnak kiváló szórakozás lesz. Nem kell sokat agyalni ahhoz, hogy új LIVE-os szolgáltatásokat, új Avatar funkciókat, filmeket, zenéket lássunk magunk előtt ezen a konferencián JÁTÉKOK helyett.

A szolgáltatások pedig önmagukban jók, csakhogy itt jön képbe a Microsoft újabb rákfenéje: "America Only". Az oly nagy dirrel-durral beharangozott szolgáltatások, a filmletöltések, a Primetime, és a ki tudja még milyen akciók és újdonságok jószerivel csak az amerikai kontinensen (USA + Kanada) érhetők el maradéktalanul, ha nagy szerencsénk van, talán Anglia még kap belőle valamit. De Európa (és a világ) többi Xbox 360 tulajdonosa mindebből kimarad, ilyen vagy olyan okoknál fogva. Nem szeretnék durván fogalmazni, ezért csak annyit írok: Nem sokra megyünk ezekkel a forradalmi "Home Entertainment" szolgáltatásokkal.

Amivel sokra mennénk, azok a játékok. Nem, nemcsak a külsős cégek által fejlesztett, minden másra megjelenő játékok, hiszen akkor miért választottuk épp a 360-at, hanem az exkluzív, a mi igényeinket kielégítő, változatos, szórakoztató, tartalmas, kiváló játékok. Nem nagy kérés és nem nagy tudomány: Az utóbbi három évben mindezt megkaptuk. Ám mi történt ezekben az években? Eltávozott a BioWare, a Bungie, a Bizarre Creations, szétszéledt az Ensemble és a Crackdown-csapat, a Microsoftnak pedig olyan címei hevernek most parlagon, mint a Halo, PGR, RalliSport Challenge. Apropó Halo: A Bungie természetesen még elkészíti a Halo 3: ODST-t, de egy néhány órás kiegészítőtől azért ne várjunk nagy csodát, arra vonatkozólag pedig senkinek ne legyenek illúziói, hogy egy Bungie nélküli Halo FPS milyen minőségű lenne. Jó még lehet, de azt a minőséget, amit eddig kaptunk és megszoktunk, véleményem szerint kizárólag a Bungie volna képes fenntartani (vajon a Gran Turismot és a Metal Gear Solidot miért készítik még mindig ugyanazok?).

A Microsoft, a fejlesztések "elfogyását" és az új útra való gyanítható áttérést időleges exkluzívokkal, DLC-kkel próbálja ellensúlyozni, de ezek vajmi keveset érnek a játékosok szemében. Mert mit akarnak a játékosok? A sok külsős játék mellé sok belső fejlesztést. Egy olyan Rare-t, amely nem baromságokat és bukásokat gyárt, hanem valóban szórakoztató játékokat. Egy Lionheadet, amely nem egy világmegváltó ötletet kerget évekig, hogy aztán nagy nehezen kijöjjön belőle egy szerethető, de aprócska kalandjáték. Nem DLC-ket és nem LIVE-exkluzív demókat. Hanem valós tartalmat, egyelőre dobozos kivitelben.

Lesznek persze idén is ilyenek, a pletykák szerint készül a Forza Motorsport 3 és a fent említett Halo-játék, valamint a világvége előtt talán befejeződik az Alan Wake fejlesztése is. De aztán mi lesz? Vagy jobbat kérdezek, mi lesz most az E3-on? Sokan ilyenkor azt mondják, hogy majd úgyis lesz valami meglepetés biztos. Tényleg? Vajon mennyire biztos ez? Vajon nem gyanús-e, hogy amíg az elmúlt években rendre kiszivárogtak a játékok infói, néha egész listák, addig idén semmiről nem tudunk? Vajon a redmondi anyacég biztonsági előírásai lettek hirtelen ilyen jók, vagy tényleg nem fő semmi a boszorkánykonyhában? Mert a jelek az utóbbira mutatnak, illetve arra, hogy új irány következik: "Home Entertainment". Bohóckodással, hadonászással, zenével és online-nal, ám valódi, kézzelfogható exkluzív játékfelhozatal nélkül (nem, 2-3 őszi játék NEM felhozatal).

Én vagyok ennyire pesszimista? Lehet. Ezért is van eme írás címében a kérdőjel. De én csak annyit mondok, figyeljük csak azt az E3-at, utána pedig majd visszatérünk a témára.

(Megjegyzés: Ezt a cikket NEM belsős információk, kizárólag a mindenki más által elérhető hírek, információk alapján írtam.)