Autók, nők, fegyverek, pénz. Rövid véleményezés (értsd: nem teszt) a Rockstar mesterművének pécés változatáról.
Április 29-én a videojátékos-világ egy emberként ujjongott a Grand Theft Autó IV megjelenésének kapcsán. Kicsit pontatlan is vagyok, mivel a nagy hype következtében az az ujjongás már hónapokkal április előtt is megvolt. Megjelent a játék, mindenki megvette, játszott vele, istenítette vagy épp ócsárolta, esetleg bedarálta - konzolon. A számítógépen játszók még várhattak, vagy vehettek egy konzolt. Azok számára, akik vártak, a megváltás december elején jött el. Niko Bellic pécére is behajózott, hogy phöjj, de gonosz dolgokat műveljen.
Személy szerint rendkívül örülök ennek a behajózásnak, mert Xbox 360 vagy PlayStation 3 vásárlását nem tervezem. Miben más a PC verzió? Nem sokban. Jobb grafika, hogy példát említsek. Bár, a legtöbbünk gépén a konzolosnál rosszabb grafikával is szaggat. Videószerkesztő. Valaki biztos hanyatt esik tőle, én megvagyok nélküle is. 32-fős többjátékos mód, a konzolokon megszokott 16-fős helyett. Köszönöm, nem multizom. Arra ott a Call of Duty. Nagyjából vége is a listának, melyen a GTA IV pécés változatának előnyei szerepelnek.
A PC-s fejlesztőket két csoportba lehet osztani: azokra, akik tudnak optimalizálni számítógépen, és azokra, akik "csak majdnem". Ha csak a Grand Theft Auto IV alapján ítélkezik, az egyszeri játékos bizony az utóbbiba teszi a Rockstart. A játék optimalizálása pocsék. A gépem egy 2007-es darab, kétmagos Intel Core 2 Duo processzorral (2,13 GHz), egy Nvidia 8800 GTS-sel (320 MB) és négy giga RAM-mal (800 MHz) megspékelve. Az új GTA mindezt megeszi reggelire, nagyjából 25-ös framerate-tel. Oké, nagy város meg satöbbi, de nekem nem magyarázkodások meg indokok kellenek, játszani akarok normális (nem magas, normális) sebességgel, ezt a Grand Theft Auto IV jelenleg nem tudja nyújtani.
Még szerencse, hogy a város tényleg nagy, és sok a lehetőség. Nálam ez menti meg a játékot az uninstalltól. Mert bár néha szaggat, azért is megcsinálom a küldetéseket, azért is elmegyek Romannal a sztriptízbárba, azért is lopok még egy limuzint. Sokszor csak elmegyek a partra úszni egyet, vagy kocsikázni (természetesen valami lopott, méregdrága sportkabrióval) az éjjeli város forgatagában. Vonatozni is szoktam, meg - ha már itt tartunk - taxizni is. Little Jacobbal kedvenc helyünk a 69-edik utcai lepukkant kajálda. Ha Michelle éppen nem ér rá, úgyis lesz egy prosti az utcán. Vagy kettő… És épp ez a lényeg: ha egy dolgot ki kéne emelnem a játékból, akkor az az lenne, amiről a bűn új központja is kapta a nevét - a szabadság. A játék fénypontja.