--->>>
Adott egy srác, adott egy lány, adott egy kor, és adott egy élethelyzet...
A srác sose volt olyan mint a többi. Kis srác korában rá nem mosolyogtak
a lányok, hozzá nem ültek oda az iskolai ebédlőben az asztalhoz, neki a pohárját
mindig teleöntötték vízzel, éppen annyira, hogy ne bírja úgy leinni, hogy ki ne
locsolná a felét. Legalább. Ő mindig leszorult a buszról, mert nem engedték fel a nagy ló gimnazisták.
Gyakran alig fér felt. Sokszor állva utazott.
A lány kicsit más volt. Jól nevelt, szinte már túl jól is nevelt. Az iskolában ő mindig tudta a választ,
ő sose késett el, ő mindig helyesen cselekedett. Sose csinált semmit, azt hihetnénk hogy ilyen ember
nem is létezik. Pedig ő ilyen volt. Egyébként tényleg nem volt idióta, különlegesen intelligens volt.
De egészen jó természete volt. Olyan rontatlan, minden szarságtól tiszta. Még mindig ilyen.
Ők ketten talán véletlenül találkoztak, talán nem. Mindketten újként érkeztek az iskolájukba, egyik korábban másik kicsit később. Nem sokat beszéltek. Nem is beszéltek egymással. Néha. Talán. Kicsit. A nagyon várt teadélutánokon a srác sose táncolt, csak gubasztott a sarokba, a lány persze
fel se figyelt rá.
Egyszer a srác, úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy a lány iránt kialakult, finom érzelmi szálakat
végre megfogalmazza, és csináljon már végre valamit. Erőt vett magán, és közölte a lánnyal, hogy
ma egy asztalnál fognak ebédelni, mert mondani szeretne valamit. A srácnak ott volt az egyik haverja is az asztalnál, és mivel a srác hát eléggé izgult, a haverja nem bírta már tovább, benyögte a srác helyett a vallomást a lánynak. tssss.....Csend és csend és mégegyszer csend. Elhalkult ez a téma.
Csendesen befejezték az ebédet és elindultak hazafelé.
Másnap a srác, kíváncsian várta a lány válaszát, mert ugye még nem mondott semmit. Ült és várt, ült és várt, órákról-órákra, a tanításnak is vége lett. A lány egyik barátnője, mikor a fiú éppen a lépcsőn
igyekezett lefelé az udvarra, megállította, és közölte vele, hogy NEM,nem,nem. A srác tanácstalanul
állt és nézett. Nem értette az egészet.