Most komolyan, velem van a baj?

elfelejtem leszedni a száradó ruhát egy álmos vasárnapon, meg úgy gondolom, hogy nem rám tartozik az, hogy másnak a kajája már romlik meg a hűtőben (mert nem az én kajám) és már egyből az enyémnek van titulálva, mert én nem dobtam ki (hatalmas logika...)?

És most is én érzem magam hülyének, mert nem vagyok bezárkózva a többiekkel én nem dumálom ki azt az ominózus témát hogy kinek mi volt a legdurvább póza, vagy milyen az orális szexuális élete (és finoman fogalmaztam)?

Én vagyok az idióta, mert nem járok ki hetente háromszor (mert 1. büdös van 2. kedvem sincs 3. ki akarom végre heverni a betegségem) bulizni és másnaposra inni magam, hanem inkább olvasok vagy rajzolok?

Én vagyok az aberrált, hogy házit írok holnapra, mert igenis érdekel, és hogy bejárok órára, mert jót akarok magamnak?

Biztos így van, mert hiába igyekszem, állandóan csak a hibák vannak "itthon" felhozva ellenem. És mert magányra vágyom, és ha kizárnak meg valahogy mégis szarul érzem magam. És mert vagyok olyan hülye, hogy nem pereg le rólam az egész, hanem emésztem magam, mert én nem vagyok nemtörődöm (amilyennek lennem kéne).

Komolyan, ha tehetném, néha a campuson aludnék. De meg kell tanulnom kurva vastag bőrt növeszteni.

De most tényleg. Velem van a baj?