Pieces of the PastTeszt

A kicsiny török brigád bemutatkozó alkotásában, a Pieces of the Pastban, egy Lily nevű fiatal nőt alakíthatunk, aki hosszú idő után visszatér a családja birtokában álló többgenerációs házba és régiségboltba, hogy gatyába rázza a helyet, és közben felidézze múltja legszebb, leghangsúlyosabb vagy épp legszívbemarkolóbb pillanatait. Papíron abszolút ígéretes koncepciónak hangzik ez, a gyakorlatban azonban a fejlesztők kicsit túlságosan is egyszerűre vették a figurát, ami sajnos erősen rányomja a bélyegét a játékra.

Pedig első blikkre a Pieces of the Past egy több mint ígéretes indie alkotásnak tűnik. A grafika a maga elnagyolt módján egész stílusos, a hangulat kellemesen relaxáló, ahogy az is jó ötlet, hogy különféle tárgyak megjavításával vagy letakarításával oldhatjuk fel Lily emlékeit, szó szerint és átvitt értelemben is összerakva a múlt szilánkjait. Egyedül az a baj, hogy ezekből a megoldásokból hiányzik a mélység, így a Pieces of the Past minden pozitívuma ellenére is egy könnyen felejthető, szürke kis címnek érződik.

A legfőbb gond ezen a téren az, hogy a játékmenet javát jelentő javítás nagyon fapados lett. A különféle régiségek helyrehozása néhány kivételtől eltekintve teljesen triviális feladat, ami akár ész nélküli kattintgatással is könnyedén teljesíthető. Az egyes tárgyakat csak egy adott sorrendben szedhetjük szét vagy szerelhetjük össze, ezt pedig a gép jó látványosan jelzi is nekünk, így a folyamatban nem marad semmi kihívás, semmi izgalom. Persze ezeknek a könnyedebb, pihentetőbb címeknek nem is az a céljuk, hogy alaposan megizzasszák az embert, de valami minimális nehézség azért ebbe a zsánerbe is kell, mert ennek hiányában sikerélmény helyett maximum fásultságot érzünk a feladványok megoldása után.

A mechanikákra jellemző túlzott visszafogottság pedig sajnos a Pieces of the Past történetére is igaz. A fejlesztők szerint az alkotásuk a családi kapcsolatok működésébe, a megbocsátás folyamatába és a személyes fejlődés rejtelmeibe enged bepillantást, azonban ezekből az ígéretes témákból szinte semmit sem fogunk megtapasztalni. Az egyes tárgyak megjavítása vagy letakarítása után kapunk egy-egy rövid szöveget arról, hogy mégis kinek a tulajdonát tartjuk épp a kezünkben, ám a múlt ily módon felfedett darabkái nem állnak össze egyetlen egésszé, hanem megmaradnak különálló, nem különösebben izgalmas vagy egyedi sztoritöredékeknek.

Mindebben az a legszomorúbb, hogy az egyes emléktöredékek alapján a Pieces of the Past karaktereire egy csomó izgalmas történetet fel lehetett volna építeni. Legyen szó akár főhősünk és a tőle gyökeresen különböző életfelfogású anyja viszonyáról, akár a generációkon átívelő sérelmekről és azok csendes elmérgesedéséről, a programban több ígéretes konfliktus magvai is megtalálhatóak, azonban a fejlesztők végül ezek egyikét sem bontották ki. Emiatt pedig a Pieces of the Past sztorija meglehetősen laposnak mondható, minden benne rejlő lehetőség ellenére is.