Ghost Recon BreakpointTeszt

A futószalagon való tartalomgyártás egy veszélyes “biznisz” amiben elég sokan megégették már magukat a múltban. Ettől függetlenül az vitathatatlan, hogy egy jövedelmező vállalkozás, hiszen évről évre fizetjük ki a súlyos ezreket a néha csak egy kozmetikázáson átesett új verzióért. A Ubisoft mellett még nagy művelője ennek a sportágnak az EA, akiknél már idén is kilógott az a focistaláb a Fifánál, ezért is érdekes és egyben vicces, hogy a végén a Ubinak sikerült rúgnia a nagyobb kapufát.

Alapvetően kompatibilis vagyok az "open world" játékokkal. Ritkán unom meg őket abban az esetben, ha az alap mechanikák rendben vannak és sikerül bennünk megtalálni azt a pluszt ami elkap. Legyen az a főhős, egy érdekesebb játékelem vagy maga a környezet illetve kor amiben játszódik. Ez a műfaj is rengeteget változott az elmúlt években, attól függetlenül, hogy igazán megreformálnia senkinek sem sikerült. Viszont ide is mint sok másik zsánerbe beszivárgott a manapság divatos “RPG-sítés”, azaz szintet lépünk, vannak megnyitható képességeink és a loot is különböző színekben tündököl, hogy rögtön lássuk mekkora ritkasággal van dolgunk. Nekem ez már az első Division-nél is bejött, adott egy mélyebb tartalmat a sok rohangálásnak és az esetek nagy százalékában a megvalósítás is rendben volt. Viszont a jóból is megárt a sok, szól ugye a régi dakota közmondás, illetve a Breakpointra talán legjobban illő személyes kedvencem, a “sose nyomjá' full kretént”. Na a Ubinál csak sikerült. Úgy tűnik hogy a zseniális Tropic Thunder nézése közben a fejlesztők csak a dzsungeles környezetig jutottak el, pedig nem ártott volna ha végignézik az egész mesterművet.

A Breakpointnak minden esélye megvolt rá, hogy egy kiváló játék legyen. Ehhez csak annyit kellett volna tenniük, hogy szépen tovább viszik és fejlesztik, bővítik a Wildlands-ben már elég jól kitaposott utat. Ehelyett sikerült mindent bele pakolni, ami az elmúlt 5 évben máshol működött. Szinte látom magam előtt azt a meetinget, amire az összes designer pápa meghívást kapott minden testvér csapattól, hogy segítsenek kitalálni miket tudnának okosan felhasználni a játékban. Gondolom mivel mindenki nagyon büszke volt a saját gyermekére így végül arra jutottak, hogy basszus legyünk kemények, tegyünk bele mindent!

Legyen egy hatalmas skill/perk fa amiből lehessen vegyesen válogatni, sőt ki tudjam mindig választani az adott helyzethez megfelelőt! Legyen egy mindent felülíró gear szintünk, így nem kell külön XP-t kapni, hanem majd a 14 ezer ugyanolyan m14-es közül órákig válogathatunk, amúgy is egy kommandós-lopakodós játékban imádnak az emberek egyesével fegyvereket betörni. Mert természetesen a rendes item kezelést pont nem sikerült átvenni máshonnan. Nagyon rá akartak feküdni erre a manapság menő túlélősdire ezért lehet mindenféle bizbaszt összeszedni a földről és összekombinálni mindenféle HP visszatöltő eledelre. Az ötlet remek, hiszen amúgy be kellene érnünk a 3 méterenként található életerőt visszatöltő injekciós tűvel meg a kötöző cuccal. Arról nem is beszélve, hogy természetesen itt is - mint minden ilyen játékban 2000 óta -, ha nem vagyunk harcban, visszatöltődik magától az életerőnk, így képzelhetitek mennyire kell majd az a 100 fajta gyümi...

A szintünk alapvetően azért is "számít" sokat, mert a játékban bárki 1 de maximum 2 fejlövéssel elintézhető. Akkor is ha te 15-ös vagy, ő meg 2500-as szintű. Mivel ez azzal is párosul, hogy a rengeteg teljesen haszontalan feature legyártása nagyjából minden erőforrást elvitt, így az ellenfelek mesterséges intelligenciájára nagyjából nulla idő maradt. 25+ éve játszom a lövöldözős játékok valamelyik formájával de ennyire buta, haszontalan és élettelen MI-át még talán sosem tapasztaltam egy olyan játékban, amit túlélő stratégiás kommandós játéknak marketingelnek hónapok óta. Az még nem lenne gond, hogy butuskák, de hogy egyenesen idióták, vakok és süketek is egyben, az már több mint nevetséges. Kínomban nevettem azon a gameplay videón, ahol egy négyfős csapat konkrétan egy harci helikopterrel LESZÁLLT az ellenséges bázis közepén a toronyra és onnan lőttek halomra mindenkit úgy, hogy senki sem reagált az amúgy nem kis hangzavarral járó belépőjükre. A Breakpoint volt az első GR ahol nem kaptunk magunk mellé a gép által irányított társakat, ez nyilván a story miatt is van, de biztos vagyok benne, hogy az igazi oka az, hogy velük konkrétan játszhatatlan lett volna a kampány.

Sajnos a szigeten való közlekedés is nagyon nyögvenyelős lett, hiszen végül is csak a játékidő 80%-a az A-ból B-be utazás, logikus, hogy erre sem fordítottak elég figyelmet. A járművek fizikája nem tragikus, inkább kimondottan rossz. Bugos, élettelen, néha elrepülünk vele néha meg beragadunk, mert a fizika pont annyira élethű mint a MI. Alapból ugye mi az üldözött szerepében rambózunk a szigeten ami tele van ellenséges járőrökkel így pláne extrém fontos lenne, hogy időben és gond nélkül el tudjunk menekülni előlük. A legnagyobb problémát a kereső repülők és drónok fogják jelenteni, mivel ha azok kiszúrnak villámgyorsan megtalálnak minket az elit Farkasok, akik ellen szinte semmi esélyünk sincs, legalábbis a játék nagy részében. Elkerülni ezt elég könnyű, csak mindig figyelni kell az eget és sokszor használni a játék egyik, ha nem a legmenőbb mechanikáját, a sárban vergődést. Ennek köszönhetően szinte észrevehetetlenek leszünk, mind a gépek, mind pedig az emberek előtt. A küldetések a szokásos receptet követik, mindenféle ürüggyel mászkálunk majd jobbra-balra, hogy összeszedjünk valami rettentő fontos dolgot, aminek a klónját a következő mellékküldetésben majd valószínűleg felrobbanthatjuk. Az egyetlen dolog, ami talán érdekesebb az átlagnál, az az egészen filmszerű főszál, amiben nem kis szerepe van a hibátlanul (mint mindig) alakító Jon Bernthalnak, aki a Farkasok rettenthetetlen vezetője.

Apropó sztori. Ha megnéztél legalább egy trailert, akkor láttál mindent. Szuper titkos sziget, rajta az über high-tech kutatóbázis, ahol éppen már tegnapelőttre megteremtették a jövőt nekünk. Na ezt a szigetet, Auroa-t foglalja el egy renegát katonai szervezet azzal a céllal, hogy felhasználja a csúcstechnológiájukat a lehető legdurvább fegyverek elkészítéséhez. A már fentebb említett, Punisher-t alakító bácsi itt is hozza a kötelezőt, bedigitalizálva is elhiteti veled, hogy mint minden megkeseredett pszichopata, Ő tényleg úgy gondolja, hogy amit csinál, az helyes és a cél szentesíti az eszközt. Simán hozna egy jobb akciófilm szintet a program, csak nyilvánvaló okok miatt elhúzták a cselekményt a fontosabb küldetésekre, és sajnos közben rengeteget kell szaladgálni, ami mint már említettem eléggé frusztráló tud lenni. Pedig maga a játék nagyon szép. A technológiában is látszik, hogy nem ez a fejlesztők első rodeója.

A fő bajom az egésszel “csupán” annyi, hogy se lelke, sem pedig egyénisége nincs a Breakpointnak. Itt nem csak a megkérdőjelezhető design döntésekre gondolok, hanem arra, hogy tényleg nincs benne semmi különleges. A Wildlands-ben Bolívia a maga latin-amerikai hangulatával egy élő-lélegző világ volt. El tudott varázsolni, mert járkáltak a civilek, szólt a latin pop a rádiókból, ott voltak a sivatagok, a hegyek, az ikonikusabb helyszínek. Na itt is van minden, viszont olyan mintha egy teljesen átlagos térkép generátor elemeiből dobálta volna valaki össze. Fű, fák, bokrok, hegyek, némi száraz homokos rész, kis hegyes vidék, kis hó, kis élmény. Saját tapasztalatból tudom, hogy bármennyire is egy elcsépelt klisé, de egy játékon egyszerűen látszik, ha a fejlesztők nem adják bele a szívüket-lelküket. Természetesen ezt innen a távolból nem tudhatom biztosan, de az tisztán látszik, hogy a játék “útkeresése” valahol csúnyán félrement. Pont az a plusz hiányzik, ami ahhoz kell, hogy egy érdekes világot kapjunk érdekes játékmenettel. Amiért viszont nagy kár, mert a sok negatívum ellenére megvannak a maga pillanatai, főleg amikor több játékossal kúszunk együtt a dzsungelben, a drónokkal jelölgetjük be az ellenfeleket és egyszerre szedegetjük le őket. Ha eltekintünk a bugoktól, a pofátlan mikrotranzakcióktól és a teljesen átlagos játékmenettől, akkor többedmagunkkal azért el lehet jó pár estét szórakozni vele, viszont az a baj, hogy elérhetőek nála sokkal jobb co-op shooterek is, így nyugodt szívvel senkinek sem tudnám ajánlani.